Hány lépés kell naponta az egészséges élethez?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az elégtelen fizikai aktivitás jelenleg a negyedik leggyakoribb halálok a világon, évente 3,2 millióan halnak meg emiatt! Igen, „egy kicsi mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel”, és irány egy tempós séta – csak ennyit kell tenni, ha egészségesen és tovább akarunk élni. 

Mi újság a briteknél?

Egészségügyi szakértők felmérései azt mutatták, a koronavírus-járvány kirobbanása előtt a ködös Albion lakói 5324–5444 lépést tettek meg naponta (persze nem tudni, hogy a Hülye Járások Minisztériumának teljesítményét is beleszámolták-e), és ez érthető módon tovább csökkent a járvány miatt, de a baj, hogy két évvel később sem tértek vissza a kiindulási számokhoz.

Egy fél évvel ezelőtti nagy tanulmány eredményei szerint napi 11 perces tempós séta minden 10. korai halálesetet megelőzhetné. Ez heti 75 perc közepes intenzitású tevékenységnek felel meg, de a brit egészségügyi szolgálat (NHS) heti 150 percet javasol.

A heti 75 perc közepes intenzitású tevékenység 23 százalékkal csökkentette a korai halálozás kockázatát. Ez is elegendő volt ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17, a rákét pedig 7 százalékkal redukálja.

Korábban mi is megírtuk, hogy megdőlt a 10 ezer lépés mítosza, amit csak egy japán, fitneszeszközöket gyártó cég terjesztett el, és semmilyen tudományos alapja nem volt. Egy 2022 márciusában közzétett metaanalízisben 15 tanulmány adatait vizsgálták, és arra jutottak, a hatvan év felettieknél napi hat-nyolcezer lépés vezet egészségügyi javuláshoz. De egy 2019-es vizsgálatban, amiben kizárólag nőket analizáltak, minimum napi 4400 lépésről állapították meg, hogy csökkenti a halálozási kockázatot, és a csúcsot 7500 lépésben állapították meg. Efölött ugyanis nem tapasztaltak egészségre ható pozitív változásokat. Lehet, hogy túlzásba visszük, ha a 10 ezerre törekszünk?

Túltolhatjuk-e?

Maciej Banach, a Lódzi Orvostudományi Egyetem kardiológusprofesszora irányította azt a kutatást, amiben 226 889 ember bevonásával végzett 17 korábbi vizsgálat adataira támaszkodtak. Az alanyokat hét éven keresztül követték nyomon, hogy felmérjék, hogyan hat a mozgás az egészségükre, és a következtetések végül a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban jelentek meg.

A korábbi tanulmányokkal ellentétben viszont az is kiderült, hogy nincs felső határ, aminél több már nem ér semmit. Lehet, hogy a 7500 lépés egy újabb mítosz csupán, ami most meg is dőlt, mert minden további 500 lépés 7 százalékkal csökkenti az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát, és ha ezer lépéssel növeljük az adagot, 15 százalékkal csökken a bármilyen okból bekövetkező halálozás rizikója. Banach a kutatást úgy kommentálta:

Az eredmények mind a férfiakra, mind a nőkre vonatkoznak, életkortól és éghajlattól függetlenül, mindegy, hogy valaki a világ mérsékelt égövi vagy szubtrópusi régiójában él.

A fiatalabbaknál a napi 7000 és 13 000 közötti lépésszámnál tapasztaltak egészségügyi előnyöket, a 60 év felettieknél 6000 és 10 000 lépés között volt ez a szám. A 7500-as plafon teóriájának igazi cáfolata lett, hogy felmérték a napi 20 ezer lépés hatását is, és kiderült, az egészségügyi előnyök semmit nem apadtak, sőt!

De Banach már új tanulmányokat sürget, amikben megvizsgálnák az intenzívebb terhelések előnyeit, hátrányait, például a maratoni futóknál vagy az Ironman-kihívások résztvevőinél.