Veszélyt jelent a fukusimai atomerőmű radioaktív vize?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett - Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
Japán megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését. Az eljárásról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja elmondta, hogy a víz radioaktívan erősen szennyezett, a kibocsátás nem lehetséges, ezért végül tartályokban tárolják.
„A több mint tíz éve megsérült három fukusimai reaktor fűtése nyitott módon történik: vizet táplálnak a rendszerbe, ami áthalad a sérült üzemanyagon, ott mindenféle radioaktív anyagokat old ki, majd ez a víz összegyűlik az épületek aljában, majd onnan szivattyúzzák ki a szakemberek” – mondta az eljárásról Aszódi Attila az InfoRádiónak, hozzátéve, hogy az épületekbe beszivárog a talajvíz és beesik az eső is, ami tovább növeli a hulladékvíz mennyiségét.
Miután a víz radioaktívan erősen szennyezett, a kibocsátás nem lehetséges, ezért végül tartályokban tárolják.
A japánok szerint nagyjából 1,370 millió köbméternyi tárolókapacitással rendelkeznek, aminek mostanra csaknem a száz százaléka megtelt. Most ezt a nagy mennyiségű, 62 izotóptól ugyan megszűrt, de tríciummal továbbra is fertőzött vizet egy tengerfenéken fekvő csővezetéken át juttatják a tengerbe, egy kilométerre a parttól.
A szakértő szerint a trícium miatt a vizet tovább hígítják, így az ivóvízre vonatkozó határértékkel azonos koncentrációban kerül az óceánba, ezért
akár 30 évet is igénybe vehet, mire az említett 1,370 millió köbméternyi víztől – ezen a módon – meg tudnak szabadulni.
A szigorú előírások a környező országokat nem nyugtatták meg, tiltakoztak a japán döntés ellen. Arra a kérdésre, hogy vajon meg lehet-e állapítani, hogy a környező tengerek tríciumtartalmát mennyivel növeli meg a japán kibocsátás, Aszódi Attila azt válaszolta, hogy a visszabocsátási pont közvetlen környezetében egy-két becquerel per köbméterrel megnövekedhet az izotóp aktivitási koncentrációja, távolabb semmilyen mérhető hatása nem várható.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a trícium egyébként is megtalálható a természetben, hiszen a világűrből érkező nagy energiájú részecskék reagálnak a légkörben lévő atomokkal, majd a csapadékkal a felszínre hullanak, és bekerülnek természetes vizeinkbe
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a tríciumra vonatkozó aktivitáskoncentráció-korlát az ivóvízben literenként 1500 becquerel, a tengerekben ennek viszont csupán a „töredéke” található meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
