Átírhatja az evolúciónkkal kapcsolatos elképzeléseket egy új felfedezés

Egy pillanat alatt felkavarta az állóvizet egy új, az evolúciónkkal kapcsolatos tanulmány, amely egy még 2015-ben feltárt, jól megőrződött, részletes koponyát vett átfogóbb elemzés alá. A fosszília elemzése során kiderült, hogy az A. turkae elnevezésű faj körülbelül akkora lehetett, mint egy nagytestű hím csimpánz, vagy akkora, mint egy átlagos nőstény gorilla.

A csapat a majmot a korai homininusok közé sorolta, egy olyan csoportba, amelybe az afrikai majmok, köztük a csimpánzok, gorillák és bonobók tartoznak. A jelenleg elfogadott álláspontok alapján a legkorábbi emberi maradványokat Afrikában találták meg, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a vizsgált fosszília újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az afrikai majmok és az emberek ősei hamarabb éltek Európa területén – és csak innen vándoroltak át az Afrikai kontinensre, vélhetően a különböző környezeti hatások miatt, írja az IFL Science egy az Eureka Alertben közzétett közlemény alapján.

A tanulmány részletes elemzéséből az is kiderül, hogy a balkáni és anatóliai majmok nyugat- és közép-európai ősökből fejlődtek ki. Átfogóbb adataival a kutatás továbbá bizonyítékot szolgáltat arra is, hogy a többi majom is homininus volt, amely azt jelenti, hogy a legvalószínűbb, hogy az egész csoport Európában fejlődött ki és diverzifikálódott.

Ezek az eredmények ellentétben állnak azzal a régóta elterjedt nézettel, miszerint az afrikai majmok és az emberek kizárólag Afrikában fejlődtek ki. Míg Európában és Anatóliában bőségesen találhatók a korai homininusok maradványai, Afrikából teljesen hiányoznak egészen addig, amíg az első hominin ott meg nem jelent körülbelül hétmillió évvel ezelőtt

– magyarázta David Begun, a Torontói Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy mindez egy bizonyos pontig alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a homininok Európában keletkeztek, és sok más emlőssel együtt kilenc és hétmillió évvel ezelőtt terjedtek el Afrikában; bár nem bizonyítja azt teljesen. Ahhoz, hogy ez minden bizonyossággal állítható legyen Begun szerint még több nyolc- és hétmillió év közötti fosszíliát kellene találniuk Európa és Afrika területén, ez azonban rendkívül nehéz feladat.

Ötzivel kapcsolatban is tévedhettünk

A fiatalabb generációk vélhetően már a történelemkönyvek hasábjain láthatták, míg az idősebbek az akkori híradásoknak köszönhetően hallhattak a rézkori ősember, Ötzi jégbe fagyott maradványairól.

Minden idők legrégibb, teljes épségben megtalált emberi holttestét 1991 szeptemberében fedezte fel két német túrázó az Olaszország és Ausztria közötti dél-tiroli Alpokban, 3200 méter magasan. Először azt hitték a hatóságok, hogy a férfi nemrégiben halt meg, ám hamar kiderült: a tetem nagyjából 5200-5300 évvel ezelőtt kerülhetett oda.

Mint arról nemrégiben az Index is beszámolt, Ötzit eddig fehér bőrűnek, világos hajúnak és szeműnek hitték, a férfi azonban a legfrissebb genetikai kutatások szerint korántsem így nézett ki – a rézkori ősember ugyanis állítólag kopaszodott, vagy teljesen kopasz volt, bőre pedig a korábbi feltételezésekkel ellentétben sötét lehetett.