Misztikus, feminista cápagyűlésre figyeltek fel a tudósok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A nagy pörölycápa veszélyeztetett és magányosan élő faj, ezért is különös, hogy nyaranta, teliholdkor rendszeresen összegyűlnek Francia Polinézia csoda szép partjainál. De csak a nőstények! Mire szolgálnak ezek a titokzatos tanácskozások?
Talán sokan a szívünkhöz kaptunk tegnap, mikor megláttuk a kék szuperholdat, de lehet, hogy most is így teszünk, ha megtudjuk, a pörölycápák is a Holdat bámulják! Vagy nem. Az viszont biztos, hogy a nőstény pörölycápák nagy számban gyűlnek össze nyaranta, teliholdkor Francia Polinézia Rangiroa és a Tikehau nevű korallzátonyainál – írja a Livescience.
Mire szolgálnak ezek a misztikus, kicsit feminista jellegű gyűlések? A kutatók több hipotézist is felállítottak, de még nem tudják, melyik a valódi magyarázat.
A Tuamotu szigetcsoportnál egy lagúna ad otthont a fura értekezletnek, aminek során 54 nőstény nagy pörölycápát számoltak össze a kutatók (2020 és 2021 nyarán).
A cápák több mint fele nem állandó helyi lakos volt, havonta legfeljebb hat napot töltöttek a helyen, legfeljebb öt hónapig.
A nagy pörölycápa magányos faj, így a Rangiroa és a Tikehau korallzátonygyűrű környékén egyidejűleg észlelt nőstények nagy száma azt jelzi, hogy direkt gyűltek itt össze.
Az állatok valószínűleg nem állnak kapcsolatban egymással, de külső tényezők vonzhatják őket ide. Ez lehet akár a holdfázis, a nagy fénnyel ragyogó telihold ugyanis megkönnyíti a vadászatot és a cápák reagálhatnak is a Föld geomágneses terének változásaira (ami a Hold növekedésével van kapcsolatban).
Vagy a rétisas rájához kapcsolódik a spontán gyülekezés, ami a cápák kedvelt zsákmányállata, és szaporodás céljából érkezik a lagúnák közé.
De az is lehet, hogy a lagúnákban megemelkedett hőmérséklet vonzza őket ide. A kutatók megfigyeléseiket összehasonlították az atollokról gyűjtött hosszú távú adatokkal, amelyekből kiderült, hogy egyes cápák 12 éve minden nyáron visszatérnek.
A csapat további 30 hím és nőstény cápát azonosított ezekből a feljegyzésekből, és megállapította, hogy a hímeket elsősorban augusztustól októberig észlelték, nem pedig nyáron. Miért maradnak távol a hímek? Talán mert a lagúnák védett, meleg és sekély partmenti vizében feltűnő nőstények az utódok világrahozatala, nevelése miatt gyűlnek ide.
Tehát vagy a Hold, vagy a meleg, vagy a ráják, esetleg az utódok miatt jönnek össze a lányok erre az érdekes partmenti konferenciára Francia Polinézia korallzátonyainál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
