Nem figyelünk rá eléggé, pedig az életünk múlhat rajta

Amint arról korábban az Index is beszámolt, egy háromgyerekes szigethalmi családapát munka közben csípett meg egy darázs, ami miatt a férfi mély, 13 napig tartó kómába esett. Bár később önállóan lélegzett, és életjeleket is adott, szervezete végül feladta a harcot.

Kalciumot allergiára? Ne!

Mint az a korábbi cikkünkből kiderült, a férfi antihisztamint, illetve kalciumot vett be, hogy enyhítse problémáit. Utóbbiról tévesen hiszik az emberek, hogy alkalmas az allergia kezelésére. A kalcium hatástalan az allergia ellen, anafilaxiás sokk esetén pedig végképp. Többek között erről, illetve egyéb gyógyászati tévhitekről beszélgettünk Pécsvárady Dórával.

Amint azt lapunknak is elmondta, a régi protokollokban a kalcium még valóban szerepelt az ilyesfajta problémákra való gyógyírként, ahogy azonban fejlődött a tudomány, több vizsgálat is azt bizonyította, hogy nem hatékony. Régebben ugyanakkor annyira elterjedt volt ez a módszer az orvosszakmán belül, hogy azóta is ott él a köztudatban.

Pécsvárady Dóra szerint ezzel leginkább az a probléma, hogy sokan azt hiszik, ez adekvát terápia, és pont emiatt marad el a lényegi kezelés. Kitért arra is, hogy az antihisztamin allergiás esetekben hasznos, de amikor ilyen súlyos allergiás reakció alakul ki valakinél, mint a fentebb említett esetben, akkor önmagában nem elegendő.

Kiemelte annak fontosságát is, hogy a páciensek tudjanak róla, allergiásak-e valamire. Különösen akkor lényeges ez, ha valakinek olyan súlyos fokú allergiája van, ami miatt életveszélyes, anafilaxiás reakció is kialakulhat.

Fontos tehát, aki tud róla, hogy anafilaxiája van, írasson fel a megfelelő szakorvossal EpiPen injekciót, amely ilyen esetekben az egyetlen terápiás hatású gyógyszer. Az EpiPen késleltetni tudja a keringés összeomlását, amíg kiérkezik a mentő, stabilizálja annyira a beteg állapotát, hogy ne omoljon össze teljesen a keringése. Ugyanakkor ez sem csodaszer, használat után is be kell menni a sürgősségire.

Amennyiben valaki nem rendelkezik adrenalininjekcióval, de darázscsípést követően (vagy egyéb allergizáló étel fogyasztása után) torokkaparást, nehézlégzést, izzadást tapasztal, azonnal mentőt kell hívni hozzá.

Ecetes borogatás és tejföllel borított sebek

A következőkben néhány olyan gyógyászati tévhitet elevenítünk fel – a teljesség igénye nélkül –, amely adott esetben súlyos hatással lehet testünkre, extrém esetben pedig életveszélyt okozhat. Kezdjünk néhány ártalmatlannak tűnő házi praktikával, mely sok fejfájást és egyéb kellemetlenségeket okozhat használóinak.

Biztosan mindenki hallotta már a nagyszüleitől, hogy leégésre vagy akár égési sérülésre kenjen egy kis tejfölt, az majd lehűti. Erre semmiképp sem bátorítanánk olvasóinkat, ugyanis egy égési sérülésből kimosni a tejfölt nem éppen kellemes mutatvány, érdemes inkább egyből bő, hideg vizet folyatni a sérült részre.

Talán az sem ismeretlen, amikor azt kaptuk jó tanácsként, hogy zúzódásra, rosszabb esetben sebre ecetes borogatást tegyünk. Reméljük, mondani sem kell, hogy az ecet maró hatásáért bőrünk nem lesz hálás, így lehetőleg ezt is kerüljük, és maradjunk a sima, megszokott, hideg vizes borogatásnál.

Gyakran látjuk filmekben, ha valakinek vérzik az orra, akkor egyből hátrahajtja a fejét (nehogy összevérezze a ruháját vagy a díszletet?). Talán innen ered ez a tévhit, amelyet számos alkalommal látni a mindennapokban is, de jobb elkerülni. Ha vérzik az orrunk, a fejünket hajtsuk előre, ugyanis ha a vér lejut a gyomorba, szerencsétlenebb esetben a tüdőbe, nagyobb kárt okoz, mint egy folt a nagymama szőnyegén. Gyomorba jutva könnyen meghánytatja a beteget, tüdőbe kerülve pedig aspirációt okozhat.

Pécsvárady Dóra viszont egy ennél is komolyabb problémára hívta fel a figyelmünket, nevezetesen, hogy az antibiotikum használata közvetett módon jelenthet életveszélyt. Manapság igen elterjedt tévhit, hogy felső légúti fertőzésre, köhögésre, lázra azonnal antibiotikumot kérnek a betegek, utána pedig sokszor nem tartják be a gyógyszerszedési időtartammal kapcsolatos előírásokat. A szakértő szerint a túlhasználat miatt előfordulhat, hogy a baktériumok elkezdenek alkalmazkodni ezekhez az antibiotikumokhoz, rezisztensek lesznek, ennek hatására pedig olyan „szuperbaktériumok” mutálódhatnak ki, amelyekre már nem lesz megfelelő antibiotikum.

Ez főként olyan esetekben lehet problémás, ha valakinek már egyéb okból legyengült az immunrendszere – például szervtranszplantáltak vagy krónikus betegségben szenvedők –, mert ilyenkor még fontosabb segíteni az immunrendszert kívülről bevitt gyógyszerekkel. Az ilyen szuperbaktériumok leginkább intenzív osztályokon fordulnak elő, ha pedig valaki ott elkap egy fertőzést, amire nincs már antibiotikum, akkor komoly problémák alakulhatnak ki az illetőnél

– világított rá Pécsvárady Dóra.

Merjünk kérdezni

Ami véleménye szerint még probléma szokott lenni, hogy az emberek nincsenek tisztában vele, milyen panasszal kihez forduljanak. Az sem ritka eset, hogy alábecsülik a problémáikat, és inkább nem keresik fel a megfelelő szakembert, de sokan a legapróbb tünetek miatt is szaladnak a sürgősségire, vagy hívják a mentőket.

Utóbbival az a probléma, hogy nagy a leterheltség, és pont azoknak nem jut megfelelő ellátás, akiknek szükségük lenne rá

– tette hozzá.

Szerencsésnek nevezte, hogy a mai világban már szinte mindent meg lehet nézni az interneten, természetesen itt is nagyon fontos, hogy megfelelő forrásból tájékozódjunk. Végezetül azt tanácsolta, hogy merjünk kérdezni. Legyen bármennyire leterhelt az egészségügy, vagy ideges egy orvos a butaságnak tűnő kérdés miatt, inkább tegyük fel, mert akkor nem lesznek ilyen tévhitek a jövőben.

(Borítókép: Bernd Weißbrod / dpa / Getty Images Hungary)