Ez a küldetés nem olyan durrbele akció volt, mint Bruce Willis Armageddonja

Ahogy az Index is megírta, vasárnap landolt a NASA Osirix-REx küldetése, ami a Bennu aszteroidáról hozott mintákat a Földre. Az 550 méter átmérőjű Bennut időkapszulának is hívják, de hogy miért és mi lehet a magyarok szerepe a bolygó-matériák kutatásában, arról Kiss László akadémikust, fizikust, a Csillagászati Intézet igazgatóját kérdeztük.

Ahogy elmondta, a Bennu azért jelentős égitest, mert abból a felhőből áll, amiből a Naprendszer hajdanán kialakult. Felszíne sötét, szénben dúskáló, amiben aminosav-darabkák is lehetnek. A hozott minta azért is fontos, mert mint fogalmaz, megmutathatja, milyen kémiai környezetben üthette fel először fejét az élet.

A kutatószonda 2018 decemberében érkezett meg a Bennuhoz, amelyről 30 centiméteres felbontású térképet készített, majd két évvel később megközelítette az aszteroidát és robotkarjával mintát vett a felszínéből. Ahogy Kiss elmondta, ez óriási technikai siker is, mert egy 800 millió dolláros eszköz két éven keresztül térképezte fel az aszteroida környezetét, aminek sziklás, kavicsos felszíne megnehezítette a mintavételt. 

Kiss hozzátette, hogy

ez egy finoman kimért sztori, nem olyan durrbele akció, mint Bruce Willis Armageddonja.

A technika, a türelem, az idő hozott eredményt most. A NASA október 11-én tart sajtótájékoztatót, ahol beszámolnak a visszahozott anyagról. A kisebb mintákat világszerte szétosztják a társult kutatócsoportok között és remélik, hogy két éven belül a vizsgálatok széles skálájáról tudósíthatnak.

Részt vehetünk benne

Kiss szerint talán egy év múlva lesz lehetőség közösségi kutatások javaslatára is. A mi erősségünk egyébként inkább a felfedezés, a Föld-közeli kisbolygók megtalálása.

Az Osirix küldetésben közvetlenül nem veszünk részt, de akár úgy is alakulhat, hogy a nemzetközileg elosztott mintákból kapunk majd vizsgálatra.

Ebben segíthet például dr. Stephen Mojzsis, aki Amerikából költözött Budapestre, hogy az asztrogeokémia megalapozásán dolgozzon. És ahogy Kiss László elmondja, a Bennu nemcsak a minták miatt érdekes, hanem azért is, mert 2190-ben akár nekünk is ütközhet, ennek az esélye egy a 2000-hez, és ha ez a kalkuláció még két év múlva is megállja a helyét, akkor kezdhetünk gondolkozni a Bennu eltérítéséről. Ugyanis az ütközés egy 1200 megatonnás robbanás lenne, ami nem is olyan kicsi.

A küldetés folytatódik, az Osirix-APEX 6 év múlva meglátogatja az Apophis kisbolygót, hogy képeket készítsen róla. 2029 április 13-án pedig, ami ráadásul egy pénteki nap lesz, hogy a babonások is örüljenek, lehet, hogy az Apophis látogat meg minket, ugyanis elég közel, 31 ezer kilométer távolságban elhalad a a Föld mellett. Annyira nem lesz messze, hogy szabad szemmel erős fényét is láthatjuk majd, becsapódásának esélyét most 2,7 százalékra becsülik. 

(Borítókép: A NASA OSIRIS-REx missziójának mintavisszatérő kapszuláján végeznek ellenőrzéseket. A mintát a Bennu aszteroidáról gyűjtötte a NASA OSIRIS-REx űrszondája 2020 októberében. Fotó: Keegan Barber / NASA / Getty Images)