Az éghajlatváltozás helyi következményei több ezer kilométerrel odébb is pusztíthatnak

Minden összefügg mindennel – hallhatjuk sokszor különböző megvilágításban a mondatot, arra azonban talán ezzel kapcsolatban senki sem gondolna, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai több ezer kilométerre az adott helytől közvetlenül is komoly problémát okozhatnak – így pedig olyan extrém időjárási események, mint például erdőtüzek és árvizek valójában összekapcsolódhatnak. Márpedig senkinek se legyenek kétségei. 

Az összefüggő időjárási eseményeket távkapcsolatnak, vagyis a föld egymástól távoli területeinek időjárása közötti kapcsolatnak nevezik. Ezek megmutatják, hogy a világ egyik pontján zajló éghajlati események hatást és hogy milyen hatást gyakorolnak az időjárásra több száz vagy ezer kilométerrel odébb. Ez olyan, mint egy globális dominóeffektus

– magyarázza Jingfang Fan, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet munkatársa. 

A kutatók ezen kapcsolatok felderítése érdekében egy új éghajlati hálózatelemzési módot fejlesztettek ki, amely nagyban segíthet megérteni az egymással összefüggő eseményeket. Ezek a hálózatok olyanok, mint a térképek, ahol az adatpontok helyeket jelölnek, a köztük fennálló kapcsolat miatt pedig hasonlóságokat mutatnak. Ennek a módszernek köszönhetően már több érzékeny területet is sikeresen azonosítottak. 

Az Amazonas tüze a Tibeti-fennsíkon is pusztít

Ilyen érzékeny terület, billenőpont kapcsolatát találhatták meg kutatók fél évvel ezelőtt, egy tanulmány szerint ugyanis az Amazonas esőerdőjének éghajlatváltozása közvetlenül befolyásolja a Tibeti-fennsíkét is.

A Nature folyóiratban megjelent kutatás ugyanis feltárta a két sérülékeny, de egymástól meglehetősen távol fekvő régió közötti kapcsolatot. A tanulmány egy valószínűsíthető dominóeffektust fedezett fel az úgynevezett billenőpontok között, így amint az egyik ilyen pont kidőlt, az drasztikusan érintette a világ más régióját is – például az Amazonas erdőtüzei Tibetben is problémát okozhatnak. 

Kimutatták, hogy az Amazonas és a Tibeti-fennsík között az éghajlati szélsőségek szinkronban vannak. Az Amazonas egy rendkívül jelentős billenőpont az elképesztő mérete miatt, ráadásul nagyban felelős a bolygó szén-dioxid- és vízkörforgásáért is. Emellett itt él a világ fajainak egynegyede, ám ez a 2000-es évek eleje óta drasztikusan csökken.

A kutatók emiatt feltérképezték a hőmérséklet változásait a világ több mint 65 ezer régiójában az elmúlt 40 év alatt, lehetővé téve a tanulmány készítőinek a régiók közötti korrelált változások azonosítását. A számítógépes modellek ezután szimulálták a lehetséges eredményeket a két összekapcsolt régióban, az eredmények pedig korántsem mondhatók jónak.

Így az sem meglepő, hogy amikor a hőmérséklet növekszik például egy erdőtűz miatt az egyiknél, akkor a másiknál is hasonló arányú felmelegedés észlelhető. A hótakaró nagyságát meghatározó adatok azt mutatják, hogy a Tibeti-fennsík 2008 óta évről évre veszít a vastagságából. Ennek pedig drasztikus következményei lehetnek, ugyanis a Tibeti-fennsík emberek millióinak jelent vízforrást, viszont az elolvadó hótakaró nélkül mindez eltűnik.