Gyümölcsmaradékkal táplált baktériumokból készítették el a fenntartható bőrdzsekit

Amikor a divatról, különböző ruhadarabokról és márkákról beszélünk, gyakran kerül szóba, hogy mennyire fontos az egész iparág megreformálása annak érdekében, hogy sokkal fenntarthatóbb legyen. Azonban talán annál különösebb alternatívát még nem hallottunk, mint hogy gyümölcsmaradékkal táplált baktériumoknak köszönhetően válthatjuk ki valamelyik kedvelt darabunk. 

Pedig bármennyire is furcsán hangzik, mindez valóság: a dán Ganni nevű ruhamárka ugyanis egy mexikói bioanyaggyártó céggel, a Polybionnal összefogva megalkotta az első biomasszából készült, bőrdzseki hatású kabátot.

Természetesen egyelőre szó sincs tömeggyártásról, azonban a bakteriális cellulózból készült prototípus remek bizonyítéka annak, hogy mindenre található fenntarthatóbb alternatíva – még ha a sárga dzseki tervezői nem is törekedtek arra, hogy bőrhatású legyen a kabát.

Lenyűgözött bennünket az a tény, hogy sokan szeretik a kabátot, mert az anyaga nem hasonlított a bőrre. Nagyon könnyű felismerni, hogy ez nem bőr, de azt is, hogy nem műanyag. Különleges hangulata van

– idézi Alexis Gómez-Ortigozát, a Polybion társalapítóját a CNN.

Bár a kabát elkészítése során a hagyományos bőrhöz hasonló módszereket alkalmaztak, ez sokkal kisebb karbonlábnyommal rendelkezik, ráadásul úgy, hogy strapabíróságából és légáteresztő képességéből sem veszített.

Ez az első kabát, amelyet egy globális márka készített bakteriális nanocellulózból, ami nagyon fontos mérföldkő a bioanyagipar számára

– tette hozzá. 

Gyümölcsmaradékból ruhaköltemény

Az alapvetően a pénzügyi szektorban tevékenykedő Alexis Gómez-Ortigoza még 2014-ben alapította a Polybiont testvérével, aki már ekkor is rendelkezett biotechnológiai tapasztalattal – így az sem különösebben meglepő, hogy egy barátjával, Barbara González Rolón anyagtudóssal kezdetben a micéliumra, a gombaszálak gyökérszerű hálózatára összpontosítottak, kísérleti céllal pedig megnyitották üzemüket is. 

Aztán valami különös történt.

Körülbelül öt évvel ezelőtt egy barátom belépett az irodámba, és megmutatott egy kombuchás edényt. Abból izoláltuk az első baktériumunkat

– emlékezett vissza Gómez-Ortigoza.

A kombucha egy egyre népszerűbb fermentált tea, amelyből a vállalat sikeresen kinyerte a kabát készítéséhez szükséges bakteriális biomasszát, a cég által Céliumra keresztelt anyagot. Azóta a Polybion szinte teljes mértékben a bakteriális fermentáció felé fordult, mivel rendkívül ígéretes és strapabíró bőralternatívának tartják.

De mégis hogyan néz ki a folyamat?

A csapat a baktériumok táplálására helyi gyümölcskonzervgyártó üzemekből származó hulladékot használ, főleg mangót.

Gyümölcsmaradékkal etetjük a baktériumokat, olyanokkal, amelyek rendkívül bőségesen teremnek itt, Közép-Mexikóban. Mindezt aztán a baktériumok táplálékává alakítjuk azáltal, hogy hozzáadunk egy speciális, általunk kifejlesztett formulát

– emelte ki a társalapító. 

A baktériumok ezután szaporodni kezdenek, és metabolikus melléktermékként előállítják a nanocellulóz-mátrixot, amelyet két hét múlva gyűjtenek be, majd egy befejező eljárást követően küldik tovább. A gyümölcshulladék egyébként szemétlerakóba kerülne, ahol lebomolna, és az üvegházhatás kialakulásáért részben felelő metánt termelne, így a gyümölcs felhasználásával is tesz a vállalat a globális felmelegedés ellen.

A nanocellulózt a betakarítása után a helyi bőrgyárak által alkalmazott technikákkal kezelik. „Ugyanazokat a berendezéseket használjuk, mint az állatibőr-cserzők, de króm és mérgező vegyszerek nélkül. Mivel ez az anyag organikus, természetes érzést kelt – a bőrhöz hasonlóan lélegzik és kopik” – mondta Gómez-Ortigoza.  

A Polybion vizsgálja annak lehetőségét, hogy a Céliumot a textíliákon kívül más termékek előállítására is felhasználhassák, ideértve a kartonpapírt, a cérnát, az építőelemeket és még a sebkötöző anyagokat is, de egyelőre a bőr helyettesítése a cég prioritása.