A mentális betegségek ősi fajok keveredéséből születhettek?

A mentális egészségügyi problémák egyre gyakoribbak, ami nem is csoda, ha szétnézünk magunk körül: infláció, háborúk, időjárási anomáliák. De lehet, hogy nem is ezek állnak a betegségek mögött, hanem ősi ösztönök?

A Homo sapiens evolúciója során több más emberi fajjal kereszteződött, de egy különösen fontos a gyenyiszovaiakkal való interakció. Ezek az archaikus emberek legalább 30 000 évvel ezelőtt éltek a földön. A legtöbb beszámoló azt sugallja, hogy a modern emberek körülbelül 60 000 évvel ezelőtt hagyták el Afrikát, és Ázsiában találkoztak a gyenyiszovaiakkal, hogy genetikai anyaguk kereszteződjön. A legújabb kutatások szerint ez az ősi randevú tartós hatással lehetett a modern ember mentális egészségére. Lehet, hogy a depresszió és az autizmus is ennek a találkozásnak tudható be. Elena Bosch és Rubén Vicente vezette azt a kutatócsoportot, ami feltárta, hogy milyen genetikai adaptáció történt, azonosították a gyenyiszovaiak nyomait a modern emberben.

A depresszió eredete

Két éve jelent meg a Nature Neuroscience folyóiratban az a tanulmány, ami a személyiségtípusokat is felfedi, melyek fogékonyabbak a depresszióra. De a legnagyobb szenzáció, hogy kiderült,

Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport 102 gént hozott összefüggésbe a depresszióval. A tanulmányban 20 különböző országból 2 millió ember vett részt, és bebizonyosodott, hogy a betegséget számos gén befolyásolja. Az ominózus gének főleg az agy elülső részét érintik, ahol a komplex döntéshozatal zajlik, és mindaz, ami meghatározza a személyiségünket.

A varázslatos cink

A cink működése domináns a sejtmembrán integritásának fenntartásában, megfelelő cinkszint nélkül a membrán sérülékeny, vagyis a sejtek is kevésbé életképesek lesznek. Ráadásul a cink, ami megtalálható a nagy fehérjetartalmú ételekben – mint a tojás, a hús, a hüvelyesek, az inzulin –, a DNS és az RNS térszekezetét is alakítja. Szabályozza a vércukorszintet, részt vesz az anyagcsere-folyamatok egészséges működésében és még a hormonháztartás is függ a megfelelő cinkszinttől. 

A cink tehát létfontosságú nyomelem az emberi egészség szempontjából, jelentős szerepet játszik a sejteken belüli és a sejtek közötti információtovábbításban. Vicente csapata azt találta, hogy a gyenyiszovai genetikája megváltoztathatta a cink egyensúlyát a sejtekben, így módosította anyagcserénket, hogy jobban ellenálljunk a zord, hideg környezetnek.

A cinktranszporter gyenyiszovai genetikai variánsa különféle pszichiátriai rendellenességekre való nagyobb érzékenységgel is összefügghet, például a depresszióval, a rögeszmés-kényszeres rendellenességekkel, a skizofréniával, az anorexia nervosával, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, az autizmus spektrumzavarral és a bipoláris zavarral. A gyenyiszovai genetikai adaptációja Ázsiából származik, de elterjedt az európai és indián populációkban, és mára világszerte, a nem afrikai modern emberek 4-6 százalékában ott van. Ezek után nem csoda, ha olyan sokan vagyunk depresszióra hajlamosak.