Ez a négy adat mutatja meg, valójában hány éves a testünk

Michael Snyder, a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának kutatója vezette azt a csapatot, amely több évig tartó vizsgálatot követően feltárt négy életkor-azonosító markert. Ezek meghatározhatják, hogy a különböző testrészeink milyen ütemben öregszenek, és előrevetíthetik a későbbi betegségekre való hajlamot. Szerveink ugyanis akár gyorsabban is öregedhetnek, mint születési életkorunk, vagy épp lassabban.

43 egészséges, 34 és 68 év közötti férfit és nőt analizáltak két éven keresztül, ezalatt mintákat gyűjtöttek a székletből, a vérből, a genetikai anyagokból, a baktériumokból, a fehérjékből és egyéb anyagcsere-melléktermékekből. Sikerült 608 olyan molekulát azonosítani, amelyek alkalmasak az életkorral összefüggő lehetséges egészségügyi problémák előrejelzésére.

Kortünetek

Ezeket a biomarkereket négy csoportba sorolták, és életkor-azonosítóknak nevezték el. Snyder szerint jelentőségük abban áll, hogy segíthetnek az embereknek megtudni, mi veszélyeztetheti egészségüket, milyen betegségekre lehetnek hajlamosak – akár a távolabbi jövőben. A négy korjelző a metabolikus rendszer, az immunrendszer, a máj és a vese.

A metabolikusba tartoznak a szervezet kémiai reakciói,  az anyagcsere értékei és állapota, az élelmiszerek energiává alakításáért felelős folyamatok. Az egészségtelen, „öregedő” anyagcserével rendelkező emberek hajlamosabbak a szívbetegségek, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására. A gyors anyagcserével élők ugyan erősebb immunrendszerrel büszkélkedhetnek, mint akár a náluk fiatalabbak, de Snyderék szerint náluk nagyobb a testtömeggel összefüggő betegségek előfordulásának rizikója.

Az immunrendszer korai öregedése gyulladást válthat ki az egész szervezetben, és növeli az autoimmun betegségek, például a rheumatoid arthritis, a lupus, az 1-es típusú cukorbetegség és a sclerosis multiplex valószínűségét.

A máj gyorsabb öregedése azért érdemel figyelmet, mert ez a létfontosságú szerv felelős a vér méregtelenítéséért, például az olyan káros anyagok kiürítéséért, mint az alkohol és a kábítószerek. Ha valós életkorunknál jobban öregszik, funkciói csökkennek, és könnyen kialakul a hajlam a májzsugorra és a zsírmáj betegségre.

A vesék szűrik ki a salakanyagokat a vérből, és a vizelet előállításáért is felelősek, fenntartják a folyadékegyensúlyt, és a vérnyomást szabályozzák. Ha a vese állapotát tekintve idősebb, mint a kronológiai kor, hajlamosabbakká válhatunk a magas vérnyomásra és a veseelégtelenségre. De ahogy Snyder mondja, ezek az életkor-azonosító markerek nem feltétlenül határozzák meg valakinek a sorsát.

De még ha az anyagcsere vagy a vesék öregebbek is valós, kronológiai életkorunknál, akkor sem biztos, hogy rövidebb élettartamra számíthatunk. Ezek az azonosítók csak eszközként szolgálnak az életmód javításához és az egészségesebb életvitelhez.

Általános fiatalító trükkök

Függetlenül attól, hogy szerveink milyen korúak vagy állapotúak, az biztos, hogy néhány örök érvényű tanács mindenkit megfiatalíthat. Kisebb súly, kevesebb alkohol és dohánytermék fogyasztása, a vérnyomás és a glükózszint rendszeres ellenőrzése. Ha ezekre odafigyelünk, máris tovább élhetünk frissebb fizikai kondíciók között, és ki ne szeretne 300 évig egészséges Föld- vagy egyébbolygó-lakó lenni?

Snyder szerint a kutatás nagy tanulsága az is, hogy az öregedési folyamatok befolyásolhatók, mivel az egészségesebb életmódra váltó résztvevők képesek voltak lelassítani testük öregedését. Sok tesztalanynak például csökkent a hemoglobin A1c-szintje (a vércukorszintje), miután fogyni kezdett, és változtatott az étrendjén. 

(Borítókép: Fiatal hölgyek napoznak Rio de Janeiróban. Fotó: Romano Cagnoni / Getty Images)