Az izlandi vulkán szénsavas üdítőitalként robbanhat majd fel

Izland már napok óta a vulkánkitörés árnyékában evakuálja lakóit és vigyázó szemeit a Fagradalsfjall hegy felé veti. Ha a kitörés megtörténik, a Kék Lagúna üdülőhely, a Svartsengi geotermikus erőmű és a 4000 lakosú Grindavík városa is veszélybe kerül, ezért ez utóbbi lakóit 1973 óta először (akkor az Eldfell vulkán lávakútja miatt) már kiköltöztették otthonaikból. 

A 15 kilométeres vulkáni magma, avagy gát, lávával teli függőleges törés, amelynek legmagasabb pontja 1 km-re lehet a felszíntől, ha itt elegendő nyomás alakul ki, a magma feljut a felszínre és áttör a kérgen.

Veszélyes múlt, izgalmas jelen

A sziget lakossága mindenre felkészült, az óvatosság már a vérükben is ott van, évszázadok óta 140 vulkán szomszédságában élnek, amiből 33 ma is aktív. Szerencsére az izlandiak majdnem 100 százaléka böngészi az internetet (a használat a 2. legmagasabb a világon), így az információkhoz mindenki hozzájut.

Leghíresebb vulkánja az 1491 méter magas Hekla, de nagyon sok a gejzír is, maga a kifejezés is a sziget Geysirjéről kapta a nevét, ami kilövellést jelent. Az Izlandi Meteorológiai Hivatal folyamatosan monitorozza a magmát, a talajduzzadás már 15-20 centiméteres, széle megszilárdult, ami jó hír, de a veszély még nem múlt el. A vulkanológusok megfigyelték, hogy a magma beszivárgott a repedésekbe, a vulkáni kúp megduzzadt. A kitörés jele pedig az lehet, amikor a nagy nyomás hatására a folyadékban korábban feloldódott gázok buborékok formájában kerülnek a levegőbe. A gázmennyiség változása és a főként vízgőzből álló füstök összetételének módosulása is figyelmeztető jel lehet, amik megelőzik a kitörést. 

A kisebb előrengések már egy hete lázban tartják a lakókat, és bár ezeknek a mozgásoknak a száma és intenzitása csökken, ez nem azt jelenti, hogy a kitörést megúszta a sziget. A pontos helyét nem lehet lokalizálni, a legvalószínűbb, hogy Grindavíktól északra fog bekövetkezni.

Ahogy az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének egyik kutatója rávilágított, a folyamat elején hirtelen hatalmas mennyiségű magma lökődött a felszín felé, de ez azóta stabilizálódott, és állandó sebességgel töltődik. A gát most növekszik és repedezik, deformálva a felszínt. Ha ez folytatódik, a felszíni kitörés elkerülhetetlen lesz, csak az intenzitása és a mikor a kérdéses.

Ahogy az egyik szakértő, Jacques-Marie Bardintzeff, a Paris-Saclay Egyetem vulkanológus professzora mondja, lehet, hogy ma vagy holnap történik meg, esetleg néhány hónap múlva, vagy soha. Ha mégis, a gázbuborékok nyomása a magmát a felszín felé löki, ami így átszakítja a földkérget. Lehet, hogy Grindavík városába folyik és elpusztítja a házakat, vagy északra ömlik lakatlan vidékre, vagy délre, a tengerbe, vízi vulkánkitörést okozva – ez lenne talán a legszerencsésebb, ha nem számítjuk az infarktusban kimúló halakat.

Elhárító műveletek

Az olvadt kőzetanyag intenzitása függ a kiáramlás helyétől, a magmakibocsátási sebességtől és a kitörés időtartamától. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a láva nagy sebességgel kitör, majd letarolja a Kék Lagúna üdülőhelyet és az erőművet, de a hasadék déli részén történő kitörés esetén Grindavík városa sem menekülhet meg. Ezért sorompókat emeltek és egy óriási buldózerrel árkokat ástak, hogy eltereljék a lávafolyamokat. Bardintzeff szeizmikus válságnak titulálta az izlandi helyzetet.

Nagy kérdés az is, hogy megismétlődhet-e a 2010-es incidens, amikor az Eyjafjöll vulkán kitörése megbénította a légi forgalmat Európa egy részén. A szeizmológusok ugyanakkor nincsenek meglepve, mivel már három éve tart az izlandi kitörési ciklus. A magma határozottan mozog a felszín alatt, mindezt az olvadt kőzetanyag instabilitásának megfigyeléséből tudják.

A remegéseket, rengéseket az itthoni műszerek is regisztrálták

– mondja Győri Erzsébet, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, szeizmológus. Hozzáteszi:

Izlandon nagyon sűrű az érzékelőhálózat, ahogy a szeizmicitás mértéke nő, a vukánkitörések esélye is emelkedik.

Precíziós mérések

A szigetország lakói tehát készenlétben vannak, de hiába emelkedik a magma, megzavarva a földkéreg egyensúlyát, hiába jelez instabilitást a szeizmikus remegések gyakorisága, ezek a hármasnál kisebb erősségű földrengések, amiket az ember nem is észlel, még nem vezetnek automatikusan kitöréshez. Az izlandi szeizmográfok azonban a nap 24 órájában figyelik a vulkánokat. A kitörés előtt a magma erős turbulenciája remegést okoz, ezt az alacsony frekvenciás rezgést (1-5 Hz) a műszerek is érzékelik.

Edward W. Marshall, az Izlandi Egyetem Északi Vulkanológiai Központjának kutatója szerint ha három héten keresztül nem történik kitörés, akkor a veszély erősen csökken, ugyanis elkezdődik a kihűlés. Van tehát remény.