Ha jót akarunk, vedeljük a kávét

Kitaláljuk, melyik növényben található többféle B-vitamin (B1, B3, B5, B9), kálium, magnézium, kalcium, foszfor is? És vajon mi köti össze Beethovent és Proustot, Glenn Gouldot és Francis Bacont, Jean-Paul Sartre-t és Gustav Mahlert? Persze hogy a kávé, amelynek antioxidáns-tartalma meghaladja a zöld teáét is.

Veszélyes gyógyszer?

A kávé a népszerűségét talán annak köszönheti, hogy felhasználása többfunkciós: élvezeti, serkentő, fájdalomcsillapító is lehet, vagy a napot ritmizáló rutinelem. Hatásai között szerepel a központi idegrendszer stimulációja, a fáradtság elűzése, az agyműködés gyorsítása, a teljesítmény növelése. De hiába serkent, a pihenést bármekkora kávéfogyasztás mellett sem szabad hanyagolni, már csak azért sem, mert miután az éjfekete nedű koffeinje távozik a szervezetből, a teljesítmény újból csökkenni kezd, hatása tehát ennek is, mint a legtöbb dolognak, csupán átmeneti.

Kiürülésének ideje attól függően változhat 2-től 7 óráig, hogy milyen korú, súlyú, egészségi állapotú a kávéfogyasztó.

Az 1980-as évektől a rákkutatásban is elkezdték alkalmazni, és megállapították, a koffein csökkenti a hasnyálmirigy-, emlő- és vastagbéldaganatok kockázatát. Ivásánál azonban érdemes betartani néhány szabályt. Jó, ha tejjel fogyasztjuk, mert a tejes kávé aminosavas antioxidánsai hatékonyabban harcolnak a gyulladásokkal, mint a csak polifenolosak.

Ha a reggeli kávét fogyasztjuk, előtte (is) mossunk fogat, mert a savas lé gyengíti a fogak külső rétegét, így a fogmosás koptatja a fogak zománcát. Ha utána is fogat mosunk, érdemes félórát várni a súrolással. 

Nem szabad elhallgatni a kávéfogyasztás veszélyeit sem, 2023 júliusában az elzászi Schirmeckben egy nő békésen kortyolgatta házának teraszán kávéját, amikor egy állítólagos meteorit landolt a lábánál. A sokkból magához térve a strasbourgi ásványtani múzeumba szaladt a kővel, ott azonban megállapították, hogy matériájának jellege egyáltalán nem meteoritra utal. Lehet, hogy valaki csak elhajított egy követ, ami épp nála landolt. Ez azonban legalább olyan ijesztő, mintha meteoritdarab lett volna, vigyázzunk hát, hol kávézunk!

Művészek mániája

Sok alkotó stimulálta magát az ikonikus fekete nedűvel, Balzac például állítólag napi 50 kávét ivott, és a „modern ajzószerek” között írt a feketéről: ha a kávé bekerül a gyomorba, teljes lesz ott a zűrzavar, hatására az emlékek és az ötletek elárasztják az elmét. A franciák szenvedélyes túlzásai megjelentek Voltaire-nél is, aki szintén megivott napi 40-50 csészével, de Baudelaire is nagy kávérajongó volt.

A 20. század egyik legjelentősebb matematikusa, Erdős Pál is presszókávéval és koffeintablettákkal tudott hosszú órákon keresztül dolgozni éjszaka is, híres mondása szerint „a matematikus olyan gép, amely a kávét tételekké alakítja”.

Ottlik Géza szerint

méreg a kávé és méreg a vágy, egy Kosztolányi-mondat is az, egy Ady-verssor is: mindez mégis kell, mindez mégis az életünk veleje.

Voltak, akik az egész kávéprocedúrát nagyon komolyan vették, Beethoven például a reggeli kávéját csak 60 kávébabból volt hajlandó elkészíteni, úgyhogy talán nem is a kávétól ébredt fel reggelente, hanem az akkurátus számolástól.

Van új a kávéscsésze alatt

Magas antioxidáns-tartalma miatt az öregedés lassításában is szerepe lehet, egy új kutatás épp ezt vette górcső alá. A Jamda folyóiratban jelent meg a tanulmány, amely a szépkor és a kávéfogyasztás összefüggéseit vizsgálta. Kiderült, ha minimum négy kávét fogyasztunk egy nap, akkor időskori állóképességünk, fizikai funkcióink lényegesen jobbak lesznek, mintha nem fogyasztunk a koffeines nedűből.

Egy felmérésben 12 583, 53 és 73 év közötti rendszeres és nagy kávéfogyasztót vizsgáltak, és kiderült, a minimum négyet bedöntő profik (mert aki csak hármat vagy még kevesebbet iszik, az kismiska) általában lényegesen jobb erőnlétnek örvendhetnek életük végén.

De sajnos nem megoldás az sem, ha mostantól döntjük magunkba a kávét, ugyanis, a korreláció nem jelent ok-okozati összefüggést. Lehetnek más faktorok is, amelyek ehhez az eredményhez vezettek, de azért az biztató, hogy már több egyéb vizsgálat is erre az eredményre jutott.

Például a Journal of Agricultural and Food Chemistryben megjelent júliusi tanulmány, amely a kávé kognitív romlást lassító hatását mutatta be. Kiderült, hogy olyan neurodegeneratív betegségek ellen, mint a demencia vagy az Alzheimer-kór, igenis hatásos védekező módszer lehet a kávéfogyasztás. A betegséget a mikrotubulusokhoz kapcsolódó tau fehérje felhalmozódása jellemzi, de a presszókávé molekuláris összetétele ezt megakadályozhatja.

Úgyhogy a szenvedélyes kávésok nyugodtan hátradőlhetnek a hatodik feketéjükkel, de kényszerből ők se igyanak! Mindig csak annyit fogyasszunk, amennyi jólesik, mert a túlzás gyomorégéshez, idegességhez és végtagremegéshez is vezethet. Tudjunk megállni és tudjuk folytatni, ahogy szervezetünk kívánja!