Jövőre átlépheti a Föld a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határt

Sokan a klímaváltozásra vonatkozó felhívásokat, figyelmeztetéseket szinte meg sem hallják, pedig a globális felmelegedés mértéke jövőre minden eddigi elképzelést felülmúlhat. Már az idei évben is rekordok dőltek meg a Földön, 2024-ben azonban kritikus határt léphet át a felmelegedés mértéke – figyelmeztet az időjárási és éghajlati változásokkal foglalkozó brit szerv, a Met Office.

Az előrejelzések szerint ugyanis

Ezt a határt a klímaváltozás ellen fellépő párizsi éghajlatvédelmi egyezmény határozza meg, annak átlépése a megállapodás szerint pedig azt jelenti, hogy

Már az idei, 2023-as év is rekordmeleget hozott, ez azonban a szakértők szerint semmi ahhoz képest, ami jövőre jöhet. A felmelegedés mértéke mellett ugyanis az El Nino éghajlati jelenséggel is meg kell küzdenünk majd, ami igazán parázzsá változtathatja a helyzetet a Földön.

A tudósok becslése szerint a jövő évi átlaghőmérséklet 1,34 és 1,58 Celsius-fokkal lesz több, mint a viszonyítási alap, azaz az iparosodás előtti átlag. Az előrejelzés összhangban van az évtizedenkénti 0,2 Celsius-fokos globális felmelegedési trenddel, amit egy jelentős éghajlati jelenség, az El Nino is felerősít.

Két új, egymást követő globális hőmérsékleti rekordévre számítunk, és most először jósolunk észszerű esélyt arra, hogy egy év, egyelőre csak átmenetileg, de meghaladja a 1,5 fokot

– vélekedett az előrejelzést készítő dr. Nick Dunstone.

2015-ben állapodtak meg abban az országok képviselői, hogy minden lehetséges módon igyekeznek lelassítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok fölé lépését, mivel ezen a ponton kezd veszélyesen instabillá válni az éghajlat. Annak ellenére azonban, hogy a párizsi megállapodásban ezt rögzítették a felek, a kutatók szerint egyetlen ilyen év nem borítja fel a paktumban foglaltakat, ám mindenképpen mérföldkőnek számít majd az éghajlatváltozás történelmében.

A Met Office előrejelzései alapján 2024 immáron a 11. egymást követő év lesz, amikor a hőmérséklet 1 fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet. Ez a szakemberek szerint nagy részben a fosszilis tüzelőanyagok használatának köszönhető, amit minél előbb szeretnének visszaszorítani a világon – erről is szólt részben az idei COP28 klímacsúcs.

Az El Nino verheti be a szöget a koporsónkba

Az El Nino nem más, mint egy természetes, a tengervíz áramlásával kapcsolatos, ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség. Karácsony táján jelentkezik, Jézus születésére utalva ezért kapta a spanyolban fiút jelentő nevét, és 9-12 hónapig tart. El Nino idején az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak. A meleg vizet kelet felé taszítják, ami magasabb felszíni hőmérsékletet eredményez az óceánokon.

Az elmúlt nyolc év volt egyben a világ nyolc legmelegebb éve, és ez tükrözte az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott, hosszabb távú felmelegedési tendenciát is. Az El Nino következtében emelkedő hőmérséklet súlyosbíthatja az éghajlatváltozás már most is tapasztalt hatásait, beleértve a súlyos hőhullámokat, az aszályt és az erdőtüzeket.

A jelenség kapcsán ugyan általában a szárazföldre mért következményekre összpontosítanak, azonban érdemes a vizeinkre gyakorolt hatását is kiemelni. A meleg víz hatással van a légáramlatokra, amelyek a szokásosnál nedvesebb vagy szárazabb területeket hagynak maguk után. Az El Nino viszont a világ halászati iparát fenntartó számos tengeri ökoszisztémában is súlyos pusztítást végezhet, ugyanis intenzív és széles körű óceáni melegedési periódusokat, úgynevezett tengeri hőhullámokat vált ki. Miután a tengervíz hőmérséklete már most is rekordmagas, az El Nino által kiváltott hőhullámok az érzékeny halászterületeket a töréspontig sodorhatják.

A tengeri élőlények számára, amelyek nagymértékben alkalmazkodtak egy adott vízhőmérséklethez, a tengeri hőhullámok idején így az életük olyan, mintha maratont futnánk.

A szezonális előrejelző modellek régiótól függően három-hat hónappal előre meg tudják jósolni a tengeri hőhullámokat. Az előrejelzések általában az El Nino-években a legpontosabbak, ezek alapján az El Nino 2024 januárja és márciusa között növeli a tengeri hőhullámok kockázatát az USA nyugati partvidékén, az Indiai-óceán nyugati részén, a Bengáli-öbölben és a trópusi Észak-Atlanti-óceánon.

(Borítókép: A globális felmelegedés miatt felperzselődik a föld. Fotó: Chuchart Duangdaw / Getty Images)