Hiába nincs lelke, az irodalmat fenyegeti a mesterséges intelligencia

Annyira rohamosan terjed ez az intelligens technológia, hogy már több mint 180 millióan használják, amiért szakmák sora felett kongatják meg a vészharangot, és sokak rémületére nemcsak a monoton, könnyen automatizálható munkák, hanem kreatív foglalkozások, például dizájnerek, zeneszerzők és persze az írók felett is. Minden további nélkül tömegesen képes ugyanis az emberitől alig (vagy nem) megkülönböztethető szövegek írására, és félő, hogy az írói mesterséget és az alkotásokat olcsó árucikké süllyeszti. Kemény jóslatok, de vajon mennyire veszélyeztetik a robotok az írókat? 

Már az év elején több mint 200 olyan e-könyvet leplezett le saját kínálatában az Amazon, amelyeket mesterséges intelligencia írt, pontosabban generált. Például egy férfi bolti eladó 30 oldalas, illusztrált gyerekkönyvvel debütált a könyvpiacon, és nagyon rákapott a könyvgenerálás ízére. Volt, akit le sem kellett fülelni, mert maga tette közkinccsé YouTube-videóban, hogyan készített kevesebb mint egy nap alatt egy 119 oldalas novellát (címe: Galactic Pimp: Vol. 1). Állítja, hogy bárki, akinek van ideje rá, évente akár 300 ilyen könyvet is összehozhat így.

De nemcsak kezdők, hanem napjaink egyik legfelkapottabb krimiírója, az indiai származású brit Ajay Chowdhury sem titkolta, hogy mesterséges intelligencia segítségét kérte, hogyan tudná a legfrappánsabban megszöktetni hősét, detektívsorozatának legújabb (a Kém című) részében. Tettét ő sem leplezte, saját maga jelentette be, hogy ihletért fordult az AI-hoz, hogyan szabadulhatna ki a fészerben rekedt nyomozója, akinek egy ásón és némi műtrágyán kívül nem volt más eszköz a keze ügyében. A ChatGPt pedig egy csomó ötlettel állt elő, például azzal, hogy a műtrágya alkalmas lehet bombakészítésre.

Írói babérokra törnek…

Most tényleg jön az AI, és elveszi az írástudók kenyerét?

Ha nem is veszi el, de Veszelszki Ágnes nyelvész-kommunikációkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint a hollywoodi forgatókönyvírók most nyáron-ősszel tartott sztrájkja mindenképpen azt mutatja, hogy a generatív AI térnyerése bizony veszélyezteti az írókat. A sztrájk meglepő módon az írók győzelmével zárult, olyan kiemelt megállapodásokkal, mint hogy

• a stúdiók nem használhatnak mesterséges intelligenciát forgatókönyvek, („irodalmi anyagok”) írására vagy újraírására, javítására;
• a stúdióknak nyilvánosságra kell hozniuk, ha az anyagokat teljesen vagy részben mesterséges intelligencia generálta;
• az írók jogi védelmet élveznek az ellen, ha beleegyezésük nélkül az AI betanítására használják forgatókönyveiket;
• az írók – a stúdió beleegyezésével – akár úgy is dönthetnek, hogy AI-t használnak az íráshoz, de erre soha nem kényszeríthetik őket.

Az egyedi stílust, gondolatvilágot, netán írói világot azonban egyelőre az AI nem tudja megteremteni, hiszen mintákból építkezik. De ha valamely szerző a korábbi munkáit „betáplálja” a rendszernek, akkor az ő stílusában is tud új szövegeket alkotni a mesterséges intelligencia (lásd még keretes írás).

…és már humorizálnak is

Felmerül persze a kérdés: mi van a humorral, iróniával és a kreativitással? Hiszen akármennyire is ámulunk ezeken a tanulni képes technológiákon, azért mégiscsak digitális gépekről van szó, és a robotokat sok mindennek képzeljük, csak nem viccesnek.

Veszelszki Ágnes szerint nyelvi humorban már most egészen jó a ChatGPT, különösképpen, ha vannak ilyen jellegű forrásai: „A nyelven kívüli humor már más kérdés: a legismertebb csevegőrobot, a ChatGPT adatbázisa mindössze 2021-ig tartalmaz adatokat, és nem használ új adatokat a hálózatról, így a relevanciája egyes esetekben kérdéses lehet.”

Viszont megváltoztatja a nyelvhasználatot, méghozzá a promptolás miatt. „A prompt szöveges instrukciót jelent, amellyel természetes emberi nyelven adunk utasítást az AI-alkalmazásnak. Ez a korábbi programnyelvek használatához képest hatalmas változást jelent: nem kell egy vagy több programnyelvet megtanulni ahhoz, hogy az ember-gép kommunikáció létrejöhessen, hanem a természetes emberi nyelvet használhatjuk a gép irányításához. Ez azt jelenti, hogy jóval nagyobb tömegek számára is elérhetővé vált az ember-gép kommunikáció lehetősége.”

A gépek beszédértése óriási fejlődésen ment keresztül (gondoljunk csak a hangvezérelt mobilos programokra, mint a Siri). A gép azonban már nemcsak megérteni képes az írott vagy hangzó emberi nyelvet, hanem értelmes reakciót is tud adni. Ráadásul nem csupán behatárolt tematikákon belül (pl. időjárás, zenelejátszás, redőnyfelhúzás), hanem témák sokaságában, változatos stílusokban és szöveghosszban.

Minket utánoznak szakadatlanul

Ennek ellenére nem születik egy AI által egyszerűsített „újangol”.

Mivel a szövegtenyésztő alkalmazásokat valódi, emberek által alkotott szövegeken tanították, és azokból – valószínűségeket használva – alkotja meg az új szövegeket, ezért nem egyszerűsíti a nyelvet, mert nem saját gépi vagy robotnyelvet használ

– mondja Veszelszki Ágnes. Mivel emberi szövegeken okosodik, már csak ezért is kulcskérdéssé válik, hogyan lehet leleplezni a robotszövegeket? Le lehet őket fülelni egyáltalán?

„Egy kerekasztal-beszélgetésen az egyik újságíró-szerkesztő azzal érvelt, hogy az AI generálta szöveg, bár grammatikai és stilisztikai értelemben hibátlan tud lenni, de »nincs lelke«, és a szövegek megítélésekor egyelőre a megérzéseire hagyatkozik” – mondta a nyelvész szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy alig robbant be az AI, egy 2023-as Nature-felmérés szerint már most a megkérdezett 1600 kutató 25 százaléka AI felhasználásával készíti tudományos cikkeinek kéziratát. 15 százalékuk pedig a tudományos pályázatok előkészítésében használt már mesterséges szövegtenyésztő alkalmazást.

Sokan ezt csalásnak értékelik, mások azonban arra mutatnak rá, hogy a felesleges szövegtermelésre nem emberi erőforrást kell pazarolni, hanem ezt megoldja a gép helyettünk.

A több tíz oldalas pályázati anyagokat ugyanis alig olvassák el az értékelők, a pályázatok 90-95 százaléka pedig úgysem nyer. Persze már léteznek AI-generált szövegek felismerésére fejlesztett programok (ilyen például a ZeroGPT), ezek megbízhatósága azonban erősen kétséges.

Érkezik a Homo sapiens brand

Akkor végül is felértékelődik az ember által készített tartalom, vagy éppen hogy inflálódhat az emberi gondolatok és kreativitás értéke az AI térnyerésével?

„Éppen most olvastam egy tudományos cikket, amelynek a végén a szerzője fontosnak tartotta megjegyezni: This document was written without the use of AI, vagyis ez a szöveg az AI használata nélkül készült. Az ember alkotta szöveg válhat úgynevezett márkázott tartalommá, és elképzelhető, hogy a későbbiekben nem az lesz a meglepő, ha a mesterséges intelligencia alkotott egy kiváló szöveget, hanem ha azt emberi idő- és erőforrás-ráfordítással alkották meg” – magyarázza Veszelszki Ágnes.

Ha tényleg így lesz, akkor nemcsak az irodalmat forgathatja fel az AI, hanem – ahogyan az evolúcióbiológus látja – önreprodukcióra képes, önérdek vezérelte darwini fajként akár az egész emberi civilizációt is.

(Borítókép: Németh Emília / Index)