Csínján bánjunk az illatgyertyákkal!

Nem csak a mesterséges, a természetes illatosítók, (illat)gyertyák használatának mérséklését is javasolja a Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője az intézmény közleményében, mert ezek nagy fogyasztás esetén egészségkárosítók lehetnek – az illatosítókból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.

Mivel időnk 90 százalékát beltérben töltjük, így ez a levegő a legfontosabb tényező, mely egészségünkre hatással bír. A beltéri szennyezők közel fele kültérből származik, másik fele a lakásban keletkezik – ez a hányad az, amelyet leginkább befolyásolni tudunk, s amin a gyakori szellőztetés mellett a háztartásban használt vegyi anyagok csökkentésével javíthatunk hatékonyan.

A mesterséges vagy természetes illatosítók és elsősorban az illatgyertyák vegyi anyagai leterhelhetik szervezetünket, ez azért is fontos, mert Magyarországon a teljes betegségteher kb. 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető.

Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek bizonyítottan rákkeltők.

A felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél gyorsabban kimutatható a hatásuk.

A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le

— magyarázza dr. Pándics Tamás.

Ezt a kitettséget fokozzák a tisztítószerekből, bútorokból, festékekből felszabaduló anyagok, melyek szintén folyamatosan párolognak. És legyenek akár mesterséges, akár természetes matériák, az igazság az, hogy minden testidegen anyag kémiai kockázatot jelent, mert felesleges kémiai többletkitettséget jelentenek a szervezetnek. A beltéri levegő minőségének javítására a rendszeres szellőztetésen túl a szakértő nedves takarítást javasol, mely a szálló por mellett a felületeken leülepedő polleneket is hatékonyan eltávolítja.