Alan Turing feljegyzéseit lehetett megvásárolni egy aukción

A negyvenes évek elején íródott matematikai tételek és számítások ritka kincsnek számítanak a tragikus sorsú, homoszexualitása miatt üldözött Alan Turing életéből.

A mostani aukción 381 400 fontért (mintegy 165,8 millió forint) értékesített dokumentumok felfedik, hogy Turing a buckinghamshire-i Bletchley Parkban lévő kódfejtő központban egy hordozható titkosító rendszert, avagy hangkódolót próbált kifejleszteni, hogy eltorzítsa a brit hangüzeneteket – írja a Daily Mail.

Titkosított Churchill

Az értékes papírokat a londoni székhelyű Bonhams aukciós társaság értékesítette, képviselője a matematikus „egyik legfontosabb és legkiterjedtebb írásának” titulálta a feljegyzéseket. Turing titkosító rendszere a Delilah Project kódnév alatt futott.

Az amerikaiak és a britek is azon dolgoztak, hogy létrehozzanak egy hordozható hangtitkosító és kódtörő eszközt. Turing két laboratóriumban is dolgozott, munkatársa Donald Bayley volt a Delilah Projecten, aki több mint 40 oldalnyi, Turing előadásaiból szerkesztett jegyzetet tartott meg. 1944 vége felé a matematikus bemutatta a hangot szándékosan torzító hangkódoló rendszert brit tisztviselőknek úgy, hogy titkosította Winston Churchill beszédét és vissza is fejtette a kódolást.

A cambridge-i diplomás Alan Turing leginkább arról ismert, hogy feltalálta a gépet, amely feltörte a német tengeralattjárók által használt betűfelcserélő Enigma–kódokat az Atlanti-óceánon. 

Lengyel matematikusok már 1939 előtt kidolgozták, hogyan kell olvasni a rejtélyes üzeneteket, és információikat megosztották a britekkel. A német kriptográfusok azonban a háború kitörésekor a titkosítási rendszer napi változtatásával javították a gépek biztonságát, de Turing kutatócsoportja 1941-ben feltörte az Enigma-kódot, és elfogták a német üzeneteket.

Mai feltételezések szerint Alan Turing és csapatának tevékenysége legalább két évvel lerövidítette a háborút. A kódtörés kidolgozása mellett Turing a korai számítógépek kifejlesztésében is kulcsszerepet játszott, először a National Physical Laboratoryban, majd később a Manchesteri Egyetemen.

De a matematikus már a mesterséges intelligencia előfutárának is nevezhető, hiszen ő tette fel a kérdést, hogy a gépek képesek-e gondolkodni. Micsoda forradalmi idea a második világháború idejéből!

Nem csoda, hogy a matematikus zsenialitása a filmalkotókat is megihlette: épp tíz éve került mozikba az Alan Turing életéről készült, Oscar-díjat is nyert Kódjátszma, Benedict Cumberbatch főszereplésével.

(Borítókép:  Dickson Lee / South China Morning Post / Getty Images)