Elintézte a szél a befagyott Balatont, de van még remény

A jövő héten ugyan egy rövid melegfront várható, de ettől függetlenül van még rá esély, hogy idén összefüggő jégréteg fedje a tavat – tudtuk meg a HungaroMet (a volt Országos Meteorológiai Szolgálat) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetőjétől. Horváth Ákos meteorológus szerint ehhez azonban több napos, tartósan fagypont alatti hőmérséklet, és legalább a befagyás kezdetén szélcsendes időjárás kell. A hideg periódus most megvolt, a szél azonban feltámadt és tönkre is tette a jégréteget. Erről két videót is készítettek az obszervatórium meteorológusai. 

Ahogyan a fehér karácsony, úgy a „befagy-e idén a Balaton?” kérdés is sokakat foglalkoztat. A tó ugyanis télen is lenyűgöző tud lenni, és semmihez sem fogható élmény besétálni a felszínére. Ám a fehér karácsonyokhoz hasonlóan a balatoni jégpáncél is egyre ritkább. És ahogyan most karácsony előestéjén havazott, majd kisvártatva el is olvadt, úgy az első ígéretes jegesedés is abbamaradt.

Különös jelenség a Balaton befagyása. Azt gondolhatnánk, hogy szép lassan, fokozatosan dermed jéggé a víz. Ez igaz is a jég vastagodására. Ám a víz sajátos tulajdonságai miatt az első összefüggő jégréteg meglehetősen gyorsan alakul ki. 

Már a lehűlése is érdekes folyamat, ugyanis amikor a felszíni víz hőmérséklete 4 Celsius-fokra csökken, akkor a felső vízréteg alábukik a mélybe. Ezen a hőmérsékleten a legsűrűbb ugyanis az éltető folyadék. A vízrétegek átkeveredése felgyorsítja a lehűlést, majd miután az egész vízréteg 4 Celsius-fokos lesz, megáll a forgás, és a felszíni vizek – ha kellően hideg a levegő – nulla fok alá hűlve hirtelen megfagynak.

Ha elég hideg van, akár még erős szélben is be tud fagyni a hullámzó Balaton, ahogyan történt is 2018 februárjának végén. Hiába volt hosszan tartó hideg az erős szélben a Balaton keleti medencéjében, 27-én estig nem tudott kialakulni összefüggő jég. Ugyanakkor az erős hullámzás miatt a víz hőmérséklete egészen 2 méteres mélységig átkeveredett, és közel 0 fokig lehűlt. Megjelentek a vízben a jégcsírák, amelyek nehezen folyóssá, viszkózussá tették a vízfelszínt, emiatt a part közelében legyengültek a rövidebb hullámok, és a darabos-kockás jégrészek összetorlódásából egy sodródó jégpad alakult ki, majd gyorsan elindult a fagyás. 

A víz azon kevés anyagok egyike, amelyik szilárd halmazállapotban könnyebb, mint folyékonyan. Ezért úszik a jég vízen. Ha nincs szél és vele hullámok, akkor szép lassan felülről lefelé vastagodni kezd a jég, így a minőségétől függően, 10–12 centiméteres vastagságnál már rá is lehet menni. 

Nem is kell, hogy beszakadjon valaki alatt a jég, már a pár fokos vízhőmérséklet is életveszélyes. Fontos, hogy a jeges vízből mentett embert nem szabad azonnal túlfűtött, meleg helyre vinni, fokozatosan kell felmelegíteni a testét, és felpezsdíteni a vérkeringését. Előzőleg persze meg kell szabadítani őt jeges ruháitól, és a bajbajutottat minden esetben orvosi ellátásban kell részesíteni.

Az erős széllel kísért fagyos napokban a természet jégszobrászatba kezdett a Balatonon, és habár most nem dermedt meg a tó, a part menti alkotásokra még napokig rá lehet csodálkozni.

(Borítókép: Németh Kata / Index)