Az ősi drogdílerek különleges génekkel jöttek Európába

Világszerte majdnem kétmillió ember szenved a szklerózis multiplextől (SM). A betegség jellemzője, hogy az immunrendszer idegenként azonosítja a szervezet saját anyagait, és megtámadja azokat úgy, hogy tévedésből ellenanyagokat és fehérvérsejteket küld az agyi és a gerincvelői idegeket körülvevő mielinhüvelyhez. Ez emiatt begyullad, károsodik, és az idegek is tönkremennek a folyamat során. Korábban már több száz gyakori genetikai variánst találtak, amelyek az SM-hez kapcsolódnak, előfordulásának kockázata valóban nagyban genetikai tényezőktől függ.

A betegségre a héten Christina Applegate Emmy-díjátadón mondott beszéde hívta fel újra a figyelmet – a színésznő a tavaly jelentette be visszavonulását, miután 2021-ben szklerózis multiplexet diagnosztizáltak nála.

A gödörsíros dílerek

Egy most megjelent tanulmány szerint a Nyugat-Eurázsiából Európába vándorolt pásztorok, a Jamnaja-popluláció (más néven gödörsíros kurgánok) tagjai hordozták a betegséghez kapcsolódó genetikai variánst. A vadászó és gyűjtögető populációk körülbelül 45 ezer évvel ezelőtt kerültek a kontinensre, a gazdálkodók hozzávetőlegesen 11 ezer évvel ezelőtt érkeztek a Közel-Keletről, a gödörsíros kurgánok pedig körülbelül 5000 éve vándoroltak be a Balkán és Nyugat-Ázsia sztyeppés területeiről.

Ez utóbbiak a bronzkor fontos civilizációját képviselték, akik jártasak voltak a lótenyésztésben, lovaglásban, földművelésben, fémmegmunkálásban,

Az biztos, hogy 5000 éves szibériai sírokban rátaláltak a növény magjaira is az aranyak és ékszerek mellett, amiket szintén a halottak mellé temettek. A régészek feltételezése szerint a mai indoeurópai nyelvek ősét beszélték.

Ez a Jamnaja-kultúra Észak- és Közép-Európa génállományára volt döntő hatással, Skandináviában ma a legtöbb ember vissza tudja vezetni őseit erre a népcsoportra, és náluk így a hajlam is nagyobb a szklerózis multiplexre.

A kutatók a mezolitikumból, a bronzkorból, és a középkorból származó csontokból és fogakból származó DNS-ek adatait vetették össze 410 ezer fehér brit állampolgár mai DNS-ével, akik az Egyesült Királyság Biobankjában szerepelnek.

Spéci gén evolúciós előnye

Az eredmények szerint a sok vándorlás erős hatást gyakorolt a genetikai sokféleségre Nyugat-Eurázsiában. Az SM-hez köthető genetikai változatok körülbelül 5000 évvel ezelőtt jöhettek létre a gödörsíros kurgánoknál, akik megérkezve Észak-Európába elkezdték terjeszteni a génjeiket.

Ezek a változatok olyan gyorsan terjedtek először a sztyeppei, majd később az európai populációban, hogy a régészek  feltételezései szerint evolúciós előnnyel járhattak. Ezt erősíti meg Eske Willerslev koppenhágai genetikus, a most publikált kutatás vezetője is, aki szerint

Az SM az immunrendszer erős aktiválásával segíthette a pestisjárványok túlélését és a lovak, juhok, szarvasmarhák és kecskék által hordozott betegségektől is megvédhette az embereket. De ma nincsenek ilyen előnyei, hiszen ezek a kórságok már nem jelentenek mindennapos problémát. A gének viszont megmaradtak, csak már nem tudják betölteni eredeti szerepüket.

 A gödörsíros kurgánoknak egyébként más géneket is köszönhetünk, a Nature egyik tanulmánya szerint a laktóztolerancia genetikai háttere is tőlük ered.