Még ott sem voltunk, de már teleszemeteltük a Marsot

Lezuhant űrhajók, eldobott fúrók, járműdarabok tarkítják az ember érintésétől még szűz marsi tájat. Egy új térkép felfedi az elmúlt 53 évben a Marson landolt űrhajókból származó törmelékek helyét, beleértve a mára megszűnt Ingenuity helikoptert is.

A hulladékok komponensei fém leszállóberendezések darabkái, hőpajzsok, ejtőernyők, rotorlapátok, fúrószárak, de még szövethálók is. Már több mint 7000 kilónyi van a vörös bolygón, mert miután az űrszondák elérik a 140 millió mérföldnyire lévő bolygót, és teljesítik missziójukat, ottmaradnak űrszemétként.

A szovjet Marsz-2 űrszonda 1971 májusában zuhant le első ember alkotta tárgyként a Mars felszínére, de a NASA Ingenuity helikoptere talán a leghíresebb Mars-landoló. Az Ingenuity 2021. február 18-án landolt ott a NASA Perseverance roverjének hasához rögzítve, április 19-én emelkedett fel a bolygó felszínéről, és ezzel bizonyította, hogy lehetséges a motoros, irányított repülés a Marson.

További négy repülést követően új küldetésbe kezdett. A január 18-i repülésről készült felvételek azt mutatják, hogy egy vagy több rotorlapátja megsérült leszállás közben, ezzel befejezte sikeres misszióját. De ott hagyta a hátlapját, a hőtakarót és a szövethálót.

Fenntarthatóság az űrben is

Közel 20 leszállás történt a Mars felületén, a lezuhant leszállóegységek közül sok töredékként maradt meg. Például a NASA Mars Polar Lander, amely 1999 decemberében zuhant le a bolygó déli pólusán, az olasz Schiaparelli, ami 2016 októberében landolt a Mars felszínén. A NASA Opportunity roverje 2004-től 2018 közepéig működött, de nem kevés szemetet hagyott maga után, miközben áthaladt a vörös bolygón.

Dr. James Blake, a Warwicki Egyetem űrszemétkutatója fenntartható űreszközök gyártását javasolja: az alkatrészek megmaradnának, nem a Marson maradnának, és az űrszondák a misszió végeztével visszatérnének a Földre.