Meghalt Peter Higgs elméleti fizikus, a Higgs-bozon felfedezője
További Tudomány cikkek
- Van egy kísérteties szálloda, ahol biliárdgolyókkal dobálóznak a szellemek
- A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira
- A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
Meghalt Peter Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, aki évtizedekkel az „isteni részecskeként” is emlegetett Higgs-bozon létének tudományos igazolása előtt megjósolta e közvetítő részecske létezését – számolt be a The Guardian.
Peter Higgs a később róla elnevezett részecske létezéséről szóló elmélet alapjait 1964-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Physics Letters című fizikai folyóiratában közölt rövid kvantumtérelméleti tanulmányában ismertette.
Elméletét egy 2008-ban kezdődött kísérletsorozat után 2012-ben a svájci CERN-ben működő nagy hadronütköztetőben dolgozó fizikusok bizonyították be; a Nobel-díjat megosztva kapta François Englert belga elméleti fizikussal, akinek 1964-es munkája szintén közvetlenül hozzájárult a felfedezéshez.
Peter Higgs szakmai életének nagy részét az Edinburgh-i Egyetemen töltötte, amely 2012-ben az ő tiszteletére hozta létre az elméleti fizikával foglalkozó Higgs-központot.
Peter Higgs figyelemre méltó egyéniség volt, egy igazán tehetséges tudós, akinek látásmódja és képzelőereje gazdagította a minket körülvevő világról szerzett ismereteinket. Úttörő munkája tudósok ezreit motiválta, és öröksége még sokakat fog inspirálni az elkövetkező generációkban
– mondta Peter Mathieson, az egyetem igazgatója.
Fabiola Gianotti professzor, a CERN főigazgatója és a Higgs-részecske 2012-es felfedezéséhez hozzájáruló Atlas-kísérlet korábbi vezetője elmondta, hogy Peter Higgs nagyon különleges ember volt, ritka szerénységgel, aki nagyon egyszerűen és mélyen magyarázta el a fizikát.
Miért volt olyan fontos a Higgs-bozon felfedezése?
A Higgs-mező egy olyan tér, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne mozgó részecskék környékén. Ez a torzulás jelenti a részecske tömegét. A Higgs-mező mindenhol ott van, stabilizálja és kitölti az univerzumot. A Higgs-bozon és a Higgs-mező a fotonokhoz és az elektromágneses mezőhöz hasonló.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a Nobel-díj odaítélésekor hangsúlyozta, hogy a világegyetem tudományos megértését megalapozó standard fizikai modell egy különleges részecske, a Higgs-bozon létezésén nyugszik.
Még akkor is, amikor az univerzum üresnek tűnik, ez a mező ott van. Nélküle nem léteznénk, mert a részecskék a mezővel való érintkezéstől kapnak tömeget. Az Englert és Higgs által javasolt elmélet ezt a folyamatot írja le
– írták.