Kína európai együttműködéssel teszi le tudományos névjegyét a Holdon
Az új mintákhoz nagy reményeket fűznek: talán segítenek jobban megérteni a Hold történetét és fizikáját – olvashatjuk a Chinadailyn. A Kínai Nemzeti Űrkutatási Hivatal nyilatkozata szerint a három európai tudományos jellegű rakomány között van egy francia radon mérő műszer, ami tanulmányozhatja a holdpor és néhány illékony vegyi anyag mozgását a Holdon. Szerepel egy fényvisszaverő reflektor az olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézettől, amelyet lézeres távolságmérőként használnak majd a Chang’e 6 leszállóegységhez. És a Svéd Űrfizikai Intézet által kifejlesztett első olyan negatív ionos műszer, ami kimutathatja a Hold felszínéről a napszéllel való kölcsönhatás eredményeként kibocsátott negatív ionokat.
Külföldi űrügynökségek és kutatószervezetek versengtek, hogy benne lehessenek a Chang’e 6 küldetésben, közülük került ki a francia, olasz és svéd versenyző.
Yang Yuguang, a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség Űrszállítási Bizottságának alelnöke elmondta, már bevett gyakorlat, hogy egy nemzeti űrjármű más nemzetek tudományos rakományát is szállítja. Ez a nemzetközi együttműködés maximalizálhatja a küldetés tudományos értékét.
Kína és Európa régóta együttműködik az űriparban, és ez mindkét félnek előnyös. Ráadásul ahogy Wang Yanan, az Aerospace Knowledge magazin főszerkesztője elmondta, a kínai küldetés az európai tudósok első lehetősége, hogy műszereiket a Hold túlsó oldalán használják, ami óriási lépés az európai bolygókutató közösségnek. Wang szerint Kína most megmutatta, hogy képes megerősíteni a nemzetközi űrbeli együttműködést, és előmozdítja Kína és Európa közötti kooperációt a holdkutatás terén.
A Chang’e 6 robotszondát szállító Long March 5 nehézemelő rakéta a tervek szerint a következő hetekben indul a Wenchang Űrkilövő Központból. A Chang’e 5-höz, elődjéhez hasonlóan a Chang’e 6 űrszonda is a pekingi Kínai Űrtechnológiai Akadémia gyártmánya. Miután összegyűjtötte a port és a sziklákat a Holdon, egy modul a Földre szállítja őket. Az Egyesült Államok, a volt Szovjetunió és Kína is hozott már holdmintákat a Földre, de nem a Hold túlsó oldaláról.