Két hónappal a transzplantáció után meghalt a férfi, aki elsőként kapott sertésvesét

A tudósok már régóta kísérleteznek állati szervek xenotranszplantációjával, az emberi immunrendszer azonban az idegen szöveteket azonnal elpusztította, ezért géntechnológiával a sertésszerveket úgy módosítottak, hogy jobban hasonlítsanak az emberéhez. 

Két férfi már kapott génmódosított sertésszívet, de az új szervek csak pár hónapos túlélést biztosítottak a betegeknek. Vesetranszplantációt korábban agyhalott recipenseken végeztek. Richard Slayman volt az első élő ember, akibe géntechnológiával módosított sertésvesét ültettek. A műtétet március 16-án hajtották végre a 62 éves férfin. A Massachusetts General Hospital sebészei a négyórás operáció után még úgy vélték, a szerv akár két évig is kitarthat – írja a The Guardian. 

Richard Slayman már hét év dialízis után 2018-ban átesett vesetranszplantáción, 2023 májusában azonban ismét dialízisre szorult, a gyakori beavatkozások szövődményeinek elkerülése miatt ajánlották az orvosok a sertésvese-átültetést. Hosszas mérlegelés után azért vágott bele a műtétbe, hogy reményt adjon azoknak, akiknek transzplantációra van szükségük a túléléshez. A férfi kezdetben gyorsan gyógyult, a szerv majd két hónapig látta el feladatát. A műtétet végző kórház szerint nincs arra utaló jel, hogy a transzplantáció okozta volna Slayman halálát, aki több társbetegségben szenvedett, diabétesszel és magas vérnyomással is kezelték. 

Slayman családja közleményben mondott köszönetet az orvosoknak. „A xenotranszplantáció megszervezésében végzett hatalmas erőfeszítéseiknek köszönhetően hét héttel több időt tölthettünk Rickkel. Az ez idő alatt keletkezett emlékeink elménkben és szívünkben maradnak” – írták. 

Áprilisban a New Jersey-i nő, Lisa Pisano is kapott egy genetikailag módosított sertésvesét, valamint egy mechanikus pumpát, hogy folyamatosan dobogjon szíve.

Több mint 100 ezer ember szerepel az Amerikai Egyesült Államok transzplantációs listáján, a legtöbben vesére várnak. Évente több ezren azért halnak meg, mert nem jutnak időben megfelelő szervhez. A tudósok azt remélik, hogy erre a sikeres xenotranszplantációk megoldást jelentenek majd – jegyzi meg a lap.