Tizenegy perc alatt megváltozhat életünk az űrben

Jeff Bezos vállalkozása, a Blue Origin azt a célt tűzte ki, hogy szép summáért bárkit az űrbe juttat, illetve a szennyező, káros iparágakat is a Föld légkörén kívülre költöztetné, hogy bolygónkat megóvja a további pusztulástól. Olyan biztonságos, újrafelhasználható hordozórakétákat és űrrendszereket fejleszt, amelyek kevesebb szeméttel és alacsony költségekkel járnak. Viszont az űrbeli otthonok építése és a Holdra való visszatérés is a tervei között szerepel.

A Blue Origin 2012 óta teszteli a New Shepard rakétát és annak biztonsági rendszereit. A programnak 22 egymást követő sikeres küldetése volt, de két évvel ezelőtt egy rakétabaleset után kicsit csökkent a lendülete. Ekkor ugyanis a rakéta nem sokkal a start után kigyulladt, a motor fúvókája túlmelegedhetett. A történet nyertese a Virgin Galactic volt, Richard Branson cége, ami átvette az űrkolonizáció piacvezető szerepét. 

A Blue Origin nekiállt a korrigálásnak, és tavaly már sikeres, személyzet nélküli indítást hajtott végre. Így a május 19-i űrturista-utazás elől minden akadály elhárult, és sikerült is az űrbe juttatni az eddigi legidősebb űrvándort.

A szobrász az űrbe megy

Ed Dwight 90 éves és igazi reneszánsz ember: a légierő egykori tesztpilótája, az USA első afroamerikai űrhajósjelöltje, mérnök, repülési tanácsadó, vendéglátós, szobrász, ingatlanfejlesztő, építőipari vállalkozó és főleg művész. És most már az első 90 éves az űrben! 

Anno John F. Kennedy elnök maga választotta ki az Aerospace Research Pilot School űrhajós képzésére, de végül nem került be a NASA űrpilóta-kötelékébe. Az utóbbi 40 évben sikeres szobrászként tartották számon, aki a hetvenes években a Black Frontier in the American West című 50 darabos bronzsorozattal szerzett magának hírnevet művészkörökben, a kollekció jelentős afroamerikai felfedezőknek, farmereknek, katonáknak állított emléket. Következő nagy visszhangot kiváltó munkája a Jazz: An American Art Form volt, ez a 70 tételből álló szoboregyüttes a jazz evolúcióját mutatja be az afrikai gyökerektől a nagy kortárs sztárokig. Dwight megformázta Duke Ellingtont, Miles Davist, Charlie Parkert, Louis Armstrongot, Ella Fitzgeraldot és Benny Goodmant is. Az USA-ban és Európában is kiállított szobrok komoly kritikai elismerésben részesültek, Dwight pedig közben megfeledkezett az űrről, régi nagy álmáról. Egy tavalyi dokumentumfilmben, a The Space Race-ben úgy nyilatkozott, már elengedte, hogy űrhajós legyen, de mikor megkeresték a lehetőséggel, nem tudott nemet mondani, így 90 évesen, 8 hónaposan és 10 naposan a legidősebb űrturista lett.

Május 19-én, vasárnap, helyi idő szerint fél 10 után hat perccel startolt a nyugat-texasi Launch Site One bázisról. Ahogy az űrhajó áthaladt a Kármán-vonalon, a világűr nemzetközileg elismert határán, 100 kilométeres tengerszint feletti magasságban, a szerencsés utasok előtt feltárult a Föld görbülete.

A 11 percig tartó retúrkaland viszont ezzel le is zárult, csak egy kis ízelítő volt a világűr titkaiból. Dwightot azonban elbűvölte, a földet érés után így nyilatkozott:

Tényleg azt hittem, nincs szükségem erre, de tévedtem, életet megváltoztató élmény volt. Mindenkinek bele kellene vágnia.

Sylvain Chiron francia vállalkozó szintén kipróbálhatta az űrvizitet, utána Dwighthoz hasonlóan elragadtatottan azt mondta, az űrutazás mindent felülmúl, és minimum százszor jobb, mint bármi más.

Mit érez, aki az űrbe néz?

2021-ben Jeff Bezos is ott volt az első űrturistajáraton, majd néhány hónappal később William Shatner, a Star Trek főszereplője szintén a kilövést választotta a 90. születésnapja előtt. Shatner visszaemlékezései megjelentek könyv formában is, ebben viccesen felidézi az űrutazást, ami úgy kezdődött, hogy az egyik személyzeti tag bejelentette, késik az indítás, mert

A színész erre elképedt, és azt gondolta magában: „Anomália a motorban?! Ez elég komolyan hangzik! Az anomália az, ami nem tartozik ide. Mi van jelenleg a motorban, ami nem oda való?!”. 30 másodperc múlva viszont felrepültek, és Shatner megtapasztalhatta a gravitációs erők nyomását. Úgy érezte, mintha arca péppé olvadva az ülésére folyna, és amikor kinézett az űrbe, halált látott. Neki nem ünnep volt az utazás, hanem gyász, mert kint csak szomorú sötétség volt. Majd mikor visszanézett a Földre, szeretetet érzett és bánatot amiatt, hogy tönkretettük. Rájött, hogy a szeretet nem kint van, hanem itt lent.

Egyébként ez nem egyedülálló jelenség, Jurij Gagarin is átélte, ahogy Frank White szintén, 1987-ben. Ő úgy fogalmazta meg, hogy az űrből úgy látunk rá a Földre, mint egy harmonikus, megosztottságok nélküli világra. Ott kint rádöbbenhetünk, hogy minden ellenségeskedés mesterkélt, hiszen mindannyian ennek a csodás bolygónak a szerencsés lakói vagyunk, egységben. Ez megváltoztathatja, ahogy a bolygóra tekintünk, a hangsúlyt a közös dolgokra helyezi, arra, hogy nemcsak jelentéktelenségünknek vagyunk tudatában, hanem a körülöttünk lévő világ nagyszerűségének is – ami jelentéktelenné tesz bennünket.

(Borítókép: A Blue Origin rakéta felemelkedik a kilövőállásról 2021. július 20-án Van Hornban. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)