Sokat nyerhet, ha ezzel a módszerrel intézi a vásárlást
További Tudomány cikkek
Fogyasztóként nehéz meghatározni, hogy egy termék környezetbarát-e, mert nincs elég információnk ennek eldöntéséhez. Azt ugyan tapasztaljuk, mennyi hulladékot termelünk, de a szénlábnyom megállapításához több adatra lenne szükség, amelyeket életciklus-értékelésekből nyernek a kutatók. Ezek egy termék (vagy szolgáltatás) teljes életútja során a környezetre gyakorolt hatásait vizsgálják.
Az biztos, hogy a helyben vásárlással nagyon lecsökkentjük a szénlábnyomunkat. Az Essential Organics nevű cég székhelye Washingtonban található, de termékei a világ minden tájáról érkeznek.
Pitypangtea Kínából, rizs Thaiföldről, mungóbab Indiából, kókuszolaj a Fülöp–szigetekről. Így hogy lehetne kiszámítani, mekkora szénlábnyomunk keletkezik ezek vásárlásával?
Sok zölden gondolkodó cég ösztönzi a nagyobb tételben vásárlást, mert így csökken a csomagolás mennyisége. Talán a legjobb az lenne, ha nagy mennyiségben lehetne rendelni egy helyről, ha nem tudjuk helyben, például hozzánk közeli piacon beszerezni az árukat.
Az Egyesült Államokban a műanyaghulladéknak csupán négy százalékát hasznosítják újra, világviszonylatban ez kicsit nagyobb, kilenc százalék. De ez még mindig igen kevés, hiszen a boltok (még mindig) roskadoznak a műanyagtól! A rendszer nem változott meg, csak a kis, rossz minőségű zacskók már pénzbe kerülnek.
Újra nem lehet felhasználni őket, mert nem bírnak ki 4 kiflinél többet, a fülük is elszakad. Pedig a műanyag pusztító hatással van a környezetünkre, de komolyabb intézkedések mégsem történnek.
A joghurtprobléma
Az is kérdés, vajon a tömeges vásárlás csökkenti-e a pazarlást? Egy 2023-ban közzétett tanulmány szerint az amerikai fogyasztókat például komolyan foglalkoztatja a hulladék, főleg az egyszer használatos műanyaghulladék csökkentése. Egyre több tanulmány állítja, hogy a nagyobb tételben történő vásárlás környezeti szempontból előnyösebb, de az is igaz, hogy a környezetre gyakorolt hatás termékenként változó. Azok a csomagolások, amik alapos tisztítást igényelnek (például joghurtospoharak), máshogy terhelik a környezetet a tisztításhoz használt energiaforrások miatt.
A tavalyi tanulmány adatai szerint a legtöbb fogyasztó nem hajlandó többet fizetni az újrafelhasználható csomagolású ömlesztett termékekért. Ömlesztettnél pedig most a csomagolásmentes boltok szisztémájára gondoljunk, amikor saját tárolóinkat tölthetjük meg a bolt termékeivel. Az ilyen típusú vásárlásoktól leginkább a higiénia miatt ódzkodunk, az ezzel járó extra erőfeszítések (tárolók megléte, tisztításuk) is problémát okozhatnak, ahogy a kevés bolt is. De ha ezek mellett döntünk, akkor igazán környezettudatosak vagyunk, és még spórolhatunk is, de csak hosszú távon, ha nagyobb tételben vásárolunk. Aki nem szeret egy összegben sok pénzt kiadni, az nem fogja szeretni az ilyen boltokban történő nagy tételes vásárlásokat. Persze itt is lehet pár szem babot venni, csak az nem éri meg.
De a táplálkozási szokások is befolyásolhatják, hogy inkább ilyen boltba járunk, vagy a műanyag csomagolással operáló nagyáruházakba. Ha a kevésbé feldolgozott ételeket részesítjük előnyben, és kevesebb húst eszünk, akkor boldogan mehetünk csomagolásmentes boltba.