Végre itt a leghatásosabb és legegészségesebb diéta

Úgy tűnik, az időszakos koplalás és a fehérjealapú étrend nemcsak a bélrendszer egészségét javítja, de az anyagcserét is, és így a fogyást szintén támogatja. A kutatások szerint a hagyományos kalóriakorlátozással nem lehet olyan jó súlycsökkenést elérni, mint ezzel a módszerrel.

Az időszakos böjt arra fókuszál, hogy mikor együnk, és nem elsősorban arra, hogy mit. Van 16/8-as módszer, amikor 16 órán át böjtölünk, és egy 8 órás intervallumban lehet enni, de létezik 5/2-es is, amikor 5 napon át normálisan táplálkozunk, de utána 2 kalóriamegvonós nap következik. Ezekről több tanulmányban olvashattuk már, valóban sikeresen javul az egészség, eltűnnek a pluszkilók, lassul az öregedés és jobbak lesznek az anyagcsere-funkciók is. 

A böjt fokozza az agyi eredetű, növekedési faktor névvel ellátott fehérje, a BDNF termelődését, ami segíti az agyműködést, az agyi plaszticitást, és csökkenti a neurológiai betegségek kockázatát. A koplalás során a sejtek eltávolítják a sérült komponenseket, és ez több betegséggel szemben védelmet nyújt. Állatkísérletekből következtették ki, hogy az időszakos böjt csökkentheti a rák kockázatát is. Ha hozzátesszük a fehérjealapú étrendet, akkor kész a diétás főnyeremény.

Tuti fehérjék

A fehérjék építik az izmokat, támogatják az anyagcserét, és az általános közérzetre is pozitív hatással vannak. De nem mindegy, hogyan fogyasztjuk ezeket. A hagyományos, egy-két étkezésre elosztott fehérjebevitellel szemben folyamatosan kell bevinni őket a szervezetbe. Ha minden étkezésnél eszünk fehérjét (sovány húsokat, tejtermékeket, tojást, hüvelyeseket, vagy akár fehérjekiegészítőket), az egyenletes aminosavszint is fennmarad a szervezetben.

Egy amerikai kutatás résztvevőivel nyolc héten át végeztek kísérleteket, két különböző, alacsony kalóriatartalmú étrend hatásait vizsgálva. Az egyik a szív számára egészséges kalóriaszegény étrend volt, a másik szakaszos böjtöt kombinált sok fehérjével. Az utóbbi módszert alkalmazók

A bélmikrobióm egyre felkapottabb területe a gasztroenterológiának, mert a fontos mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, gombák kritikus szerepet játszanak a test egészségében. Például az emésztésben, a vitamintermelésben és az immunrendszer működésében, említhetjük a zsírraktározást és az inzulinérzékenységet is.

Az időszakos böjt növelte a jótékony bélmikrobák számát (amik fokozzák a zsírok oxidációját), ez vezetett egyből gyors súlyvesztéshez és jobb általános egészségi állapothoz. Ezzel szemben a csupán kevesebb kalórián élő csoportnál a metabolitok növekedését tapasztalták, viszont nem veszítettek sok kilót és nem lett jobb az anyagcseréjük sem. A fehérjét evő böjtölők nagyobb testzsírcsökkenést értek el, például a hasi és a mélyhasi zsír jelentős csökkenését. A diéta a kezdeti testtömeg 8,81 százalékának megfelelő fogyást eredményezett, a kis kalórián élők pedig csak átlagosan 5,4 százalékot veszítettek súlyukból.

A tanulmány vezető szerzője, Alex Mohr hangsúlyozta, hogy a bélmikrobiómnak óriási szerepe van az étrendi változásokra való reagálásban. Az időszakos koplalás és a fehérjebevitel kulcsfontosságú stratégiák lehetnek az elhízás és az anyagcsere–betegségek kezelésében, mert pozitívan hatnak a bélmikrobiómra. A tanulmány tehát azt jelzi, módosíthatjuk a bélbaktériumokat az étrenddel, és ez befolyásolja a zsírraktározást, a glükózegyensúlyt és az éhségreakciókat.