Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas

A mindennapi életünk során számos forrásból kerülhetnek mikroműanyagok a szervezetünkbe. Az általunk fogyasztott ételek és italok, különösen a PET-palackokból és műanyag edényekből származó termékek, a levegő, amit belélegzünk, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az apró, láthatatlan részecskék bejussanak a testünkbe. Kutatás bizonyította, hogy egy átlagos ember hetente egy bankkártyányi műanyagot fogyaszt el.

Az egyik legriasztóbb felfedezés az volt, hogy a mikroműanyagok jelenléte jelentősen csökkenti a spermiumok mozgékonyságát, ami kulcsfontosságú lenne a megtermékenyítésben. Emellett a mikroműanyagok hormonális zavarokat, gyulladásokat és genetikai károsodásokat is okozhatnak, ami tovább rontja az egészségi állapotot és a reproduktív képességeket.

Miért kell azonnal leállni a PET-palackok használatával?

A PET-palackokból származó mikroműanyagok számos módon bejuthatnak a szervezetünkbe. Az ilyen palackokban tárolt víz vagy más italok fogyasztása révén ezek az apró részecskék a véráramba, majd onnan a szervezet minden részébe eljuthatnak. A kutatások szerint a mikroműanyagok már jelen vannak a vérünkben, a tüdőnkben, sőt még a placentában és az anyatejben is.

Az Index is írt korábban arról, hogy hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott italokat fogyaszt: egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 ezer darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, míg aki kizárólag csapvizet iszik, az 4000 műanyag darabkával megússza.

A Másfélfok 2021-es cikke szerint a magyarországi ivóvízbázis (egyelőre) nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, Budapestnél pedig ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon.

A probléma sokkal nagyobb, mivel átörökíthető

A mikroműanyagok jelenléte az emberi testben nemcsak a jelenlegi generációk egészségét veszélyezteti, hanem a jövő nemzedékeit is. A genetikai károsodások és hormonális zavarok hatásai átörökíthetők, így a mikroműanyagok használatának folytatása hosszú távú következményekkel járhat az emberiség számára.

„Ha a spermium genetikai állománya módosul, az bizony az utódokra is kihat majd – mondta el dr. Fekete Bálint András klinikai genetikus. – Azt pontosan nem lehet megmondani, hogy milyen hatása lesz, hiszen 8-10 ezer genetikai betegséget ismerünk, de laboratóriumi körülmények között már kimutatták, hogy gyulladást, sejthalált okoznak a spermiumba bekerült mikroműanyag-részecskék, valamint gátolják a sejtek közötti kommunikációt. Vagyis nemcsak az a kérdés, hogy összejön-e a gyermekvállalás, hanem az is, hogy milyen hatással lesz mindez a születendő babára.”

Nagy kérdés, hogy ha már egyszer kimutatták a spermiumban a mikroműanyagot, hogyan lehet és egyáltalán meg lehet-e szabadulni tőle.

Még csak most fedezték fel önmagában a problémát, vagyis a jövő zenéje lesz a megoldás keresése. Egyvalami azonban biztos: az emberi szervezet egy dinamikus rendszer, ha nem érkezik utánpótlás a szennyezésből, akkor megpróbálja magát megtisztítani. Vagyis redukálni kell egészen minimális szintre a műanyag használatát, legyen az PET-palack vagy műszálat tartalmazó ruha. Amennyire csak lehet, mindezeket el kell hagynunk az életünkből

– magyarázta a klinikai genetikus.

Az elmúlt időben egyre több megoldás születik a PET-palackok kiváltására. Ilyen a kulacsok elterjedése vagy az újrahasznosítható aludobozok megjelenése, amelyek segítenek a mikroműanyagok ellen.