Gyakrabban törhetnek ki Európa tűzhányói
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Harangi Szabolcs, a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője az Infórádiónak nyilatkozott arról, hogy a korábban bekövetkezett három lávaszökőkutas kitörést nagyon mélyről érkező, friss gázokban rendkívül gazdag magmatömeg okozta.
Ahogy korábban írtuk, július elején kitört az Etna, mindössze fél év szünet után. De nemcsak a szicíliai tűzhányó, hanem más olaszországi vulkán is nagyobb aktivitást mutatott − emelte ki a kutató az Infostartnak.
A hónap eleji kitörés ezúttal nem a hegy délkeleti részén történt, melyen gyakoribbak a heves, robbanással együtt járó vulkanikus tevékenységek, hanem a Voragine (magyarul Hasadék) nevet viselő felén, melynél utoljára 2015–2016-ban zajlott jelentősebb kitörés.
A lávaszökőkutas kitöréseknek több oka is lehet Harangi Szabolcs szerint: ezek általában nagyon mélyről jönnek, friss gázokat tartalmaznak és nagyobb magmatömeget mozgatnak meg. A Voragine ugyan nyugodtabb része az Etnának, ennek ellenére ritka kitörései hevesebb reakcióval következnek be. Azonban nehezen megjósolható, mikor várható a következő vulkanikus tevékenység.
A kutató a turistáknak azt javasolja, hogy figyeljék az előrejelzéseket, valamint hallgassanak a túraszervezőkre. Akik jelenleg ugyan azt mondják, hogy fel lehet menni a hegycsúcsra, de legyenek körültekintőek.
A Stromboli esetén az északnyugati oldalon volt lávafolyás, de már 2019 óta nem lehet megközelíteni a 900 méteres csúcsot. A túravezetők 400 méteres magasságig indítanak csoportokat, melynek okát a korábbi heves kitörések adták. Olaszországon kívül a szakember szerint Izlandon várható elsősorban gyakoribb vulkanikus tevékenység.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
