Az alvás is kulcsa lehet a matuzsálemi életkornak

Azzal már nem árulunk el semmi újdonságot, hogy életmódunkkal befolyásolhatjuk, mennyire vagyunk egészségesek, és milyen sokáig élünk, a kék zónás területek lakóival beszélgetve az is kiderült, az étrendhez és sporthoz hasonlóan fontos a szociális élet is.

Los Angelestől keletre található Loma Linda, amit a világ egyik kék zónájaként tartanak számon, vagyis itt az emberek tovább élnek, mint máshol (kivéve a többi kék zónás régiót). Az itteni Hetednapi Adventista közösség tagjai között figyelték meg, hogy az átlagosnál hosszabb életűek, igaz, nem isznak sem alkoholt, sem koffeint, vegetáriánusok vagy vegánok, és vallási előírásaik szerint vigyáznak testükre.

Dr. Gary Fraser, a Loma Lindai Egyetem kutatója azt is megfigyelte, hogy az egyház tagjai nemcsak tovább élnek, hanem azt az időt is egészségesebben töltik, mint a többiek. Az élethosszabbodás 4-5 évet jelent a nőknek és plusz 7 évet a férfiaknak.

Az itt lakók egészséges életmódjában nagy szerepe van a szociális életnek is, rendszeresen összejárnak programokra, és egyikük állítja is, közösségi élet nélkül agya összezsugorodna és eltűnne.

Új technikák az agy átvilágítására

A tudomány szintén felismerte a szociális interakciók egészségügyi előnyeit. De most már az is azonosítható, hogy kinek az agya öregszik gyorsabban a kelleténél. A korai diagnózis pedig kulcsfontosságú az egészségmegőrzés szempontjából, ebben nagy segítség lesz a mesterséges intelligencia és a big data.

Már léteznek az agyunk öregedését és hanyatlását előrejelző számítógépes modellek, melyeket MRI-vizsgálatokkal, 15 ezer agy adataival és a mesterséges intelligencia segítségével alkottak meg.

A funkcionális MRI-vizsgálat eredményeinek elemzése után megállapítható az agyi életkor, ami eltérhet a kronológiai életkortól. A technológia most már idő előtt ki tudja deríteni és ábrázolni, mi történik az emberek agyában, vannak-e kóros elváltozások, és ha igen, hogyan kezelhetők. De már az sem nagy szám, ha agyunk 3D-s nyomtatott modelljével akarjuk díszíteni íróasztalunkat, ezt is megkaphatjuk egy vizsgálat után. 

A várható élettartam drámai növekedése az elmúlt 200 évben számos, életkorral összefüggő betegség kialakulásához vezetett. Az a nagy kérdés, ha egyre nagyobb tömegben élünk sokáig, nem esélyes-e akár mindenkinél a demencia kialakulása. Ez is az agyi AI-modellek létrehozásának egyik célja volt, a demencia jeleinek megtalálása és a betegség megelőzése. Mindenesetre a tudósok, az orvosok, a kék zónák lakói is azt mondják, az életmód kulcsfontosságú a hosszan egészséges agyi állapot elérésében.

A szunya esszenciális

Van egy másik fontos tényező is Matthew Walker, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem idegtudományi és pszichológiai professzora szerint, ez pedig az alvás! A szundi a leghatékonyabb dolog, amit mindennap megtehetünk, hogy helyreállítsuk az agy és a test egészségét, minden elmeállapot javul, ha alszunk, és károsodik, ha nem alszunk eleget.

Az alvás az agy tisztító rendszere, amely alatt átmosódnak a béta-amiloid és tau fehérjék, amelyek nagy mennyisége az Alzheimer-kór előidézője.

Egy amerikai biotechnológiai cég, a Fauna Bio ürgéket vizsgál hibernáció közben. A kábultság alatt az állatok testhőmérséklete leesik, anyagcseréjük a normál érték mindössze 1 százalékára csökken. De ezalatt a periódus alatt képesek újranöveszteni az idegsejteket, és újjáépíteni elveszett agyi kapcsolataikat. A vizsgálatok célja, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek, amelyek az embereknél ugyanilyen hatással járnak – persze a hibernáció vagy ürgelyukakba vackolódás nélkül.