Európára váratlanul lecsaphat az új trópusi betegség

Az elmúlt évtizedekben Európában egyre több trópusi betegség ütötte fel a fejét, például a dengue-láz vagy a malária. Az éghajlatnak ebben domináns szerepe van, a meleg, páradús levegő kedvez a kórokozókat terjesztő rovarok, szúnyogok, legyek szaporodásának. A legújabb veszély a leishmaniasis, a globális felmelegedés miatt terjedő trópusi betegségek egyike, ami szerepel az Egészségügyi Világszervezet által vezetett „elhanyagolt trópusi betegségek” listáján.

A bőrt és a nyálkahártyát érintő kórba évente 1-1,5 millióan, a zsigeri elváltozásokat okozóba pedig félmillióan betegednek meg. A fertőzöttek száma 12 millióra becsülhető, és veszélyeztetett régiónak számít az egész földközi-tengeri térség.

Súlyosabbnál súlyosabb tünetek

Legalább 30 leishmaniafajta van, ezek közül 18 vezethet emberi megbetegedésekhez, amik száj- és orrnyálkahártya-fekélyeket okozhatnak. A mediterrán területeken elsősorban a lepkeszúnyogok terjesztik a leishmania azon fajtáját, amiben a nyirokcsomó, a lép, a máj, a csontvelő elváltozásai figyelhetők meg. A lepkeszúnyogok kisebbek és szőrösebbek, mint a szúnyogok, szárnyuk pedig V alakban pihen, ha nem repülnek. 

A szimptómák közé tartoznak a bőr sebei, fekélyei is, és ezek kezelés nélkül maradandó sebekké is válhatnak. A kór a májat és a lépet is tönkreteheti, okozhat lázat, fogyást és vérszegénységet vagy akár halált is. Ellentétben más trópusi fertőzésekkel, ez az állatokról vándorol át az emberekre a dél-európai országokban, és fő hordozói a kutyák lehetnek!

Az elmúlt években megjelent és gyorsan terjedt Portugáliában, Észak-Olaszországban, Görögországban és egyes balkáni országokban is. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) jelentése szerint nagy baj, hogy nem kötelező jelenteni a leishmaniasis eseteit minden olyan országban, ahol felüti fejét a megbetegedés, és csak kevés ország figyeli vagy szabályozza az állatok vagy emberek fertőzéseit. Az európai kormányok felkészültségének hiánya és nem a megelőzésre törekvő viselkedése sajnos segíti a betegség terjedését.

Egy fok plusz, és kész a baj

Az esetszámok növekedése szoros kapcsolatban áll a globális felmelegedéssel, elég a levegő hőmérsékletének átlagos egyfokos emelkedése, és máris megszaporodnak a fertőzések. A lepkeszúnyogok ugyanis szeretik a meleget, populációik besűrűsödnek, és a csípésükben lévő parazita jól tud fejlődni. A hosszabb nyár persze még inkább kedvez a kockázatoknak.

A mindenhol megjelenő felmelegedés miatt szinte már nincs olyan tájegység, ami ne lenne érintett, a kór megjelent az Ibériai-félszigeten, Észak-Olaszországban és a Balkánon, de elérte Németországot is.

Sajnos a sok utazgatás tovább ront a helyzeten, sőt az is felmerült, hogy a menekültek Európába érkezése is elősegítheti új leishmaniafajok betelepülését. Ezek az új típusok jelen vannak már Görögországban és Cipruson is, de egyelőre csak szórványosan.

A legnagyobb kockázatot valójában az jelenti, hogy turisták milliói mozognak északról a Földközi-tenger partjára, ahol rengeteg fertőzött kutya él, de az esetszámok emelkedésében szerepet játszhat az immunhiányos emberek számának növekedése is. A szervátültetésen átesettek és az immunszuppresszív kezelésben részesülők legyengült szervezete növeli a betegség kialakulására való hajlamot. Így például leishmaniasisjárvány tört ki Svédországban az immunszuppresszív kezelés alatt álló, a Földközi-tenger partvidékét meglátogató betegek körében. 

Nagy baj, hogy a parazita egyre rezisztensebb a gyógyszeres kezelésekkel szemben, és bár Európában már megpróbálkoztak a kutyák kezelésével, de ez nem mindig sikeres. És ha a gyengébb paraziták érintkezésbe kerülnek a korábban kezelést kapott állattal vagy emberrel, még ellenállóbbak és erősebbek lesznek. 

(Borítókép: iStock / Getty Images Plus)