Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kiderült, miért ugyanolyan fontos az, hogy mit és mikor eszünk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Étkezéseink időpontja és az alkalmak mennyisége nagyon komolyan hat egészségi állapotunkra és közérzetünkre. Szoros összefüggést találtak az evés időpontja, cirkadián ritmusunk és az anyagcsere között. Erre jó példa az időszakos böjt is, ami már az időablakokkal operál.
Egy úttörő tanulmányban a 8 órás időintervallumon belüli étkezés megvalósíthatóságát vizsgálták és azt, szabályozza-e a glükózszintet, fogyaszt-e, például az elhízott és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő serdülők körében. Ami biztos, az időszakos böjt fogyaszt, és az agytevékenységre is jó hatással van.
Koplalás közben a test a glükózalapú energia felhasználásáról a ketonokra vált át, ami fokozza az izomhatékonyságot és csökkenti a felépülési időt. Sőt úgy tűnik, hogy a böjt serkenti az agyból származó neurotróf faktor (BDNF) termelődését, elősegítve a mentális és kognitív funkciókat.
Az étrendi korlátok sikeres fogyást eredményezhetnek, és frissítőbbek lehetnek a frusztráló kalóriaszámlálásnál. Az időablakos étkezéseket pedig segíthetik az időszakos böjtölésre tervezett mobilalkalmazások, amik nyomon követik a táplálékfelvételt és emlékeztetik a felhasználókat, hogy mikor kell enni és mennyi az energiaszintjük.
A hordható eszközök a cirkadián ritmushoz kapcsolódó biológiai markerek, például az alvási szokások és az aktivitási szint figyelésével is hozzájárulhatnak az egészségesebb életmódhoz. Tehát ha képesek vagyunk korlátozni, hogy mikor eszünk egészséges és tápláló ételeket, és el tudjuk hagyni a korlátlan nassolást vagy összevissza eszegetést, frissebb aggyal és szálkásabb testtel teljesíthetjük napi feladatainkat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
