14 dolog, amivel csökkenthető a demencia kialakulása

Egy tanulmány szerint a demenciás esetek csaknem fele világszerte megelőzhető vagy késleltethető lenne. A szakértők 14 kockázati tényezőt neveztek meg – írja a The Guardian.

Az előrejelzések szerint 2050-re a demenciával élők száma világszerte majdnem megháromszorozódik, és 153 millióra emelkedik. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez gyorsan növekvő fenyegetést jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. A kutatás szerint a demenciához kapcsolódó globális egészségügyi és szociális költségek meghaladják az évi 1 milliárd dollárt (365 milliárd forint).

A Lancet című folyóiratban közzétett, szeizmikus jelentésben azonban a világ 27 vezető demenciaszakértője arra a következtetésre jutott, hogy sokkal több eset elkerülhető vagy késleltethető lenne, mint korábban gondolták. A Lancet demenciával foglalkozó bizottsága szerint 14 módosítható kockázati tényező kezelése, amely már gyermekkorban kezdődik és egész életünk során folytatódik,

Az eredményeket az Alzheimer's Association nemzetközi konferenciáján mutatták be az Egyesült Államokban. Gill Livingston professzor, a kutatás vezető szerzője elmondta, hogy egyre világosabbá válik, hogy emberek milliói sokkal többet tehetnek és kellene tenniük a demencia kockázatának elkerülése érdekében. „Világszerte sokan úgy gondolják, hogy a demencia elkerülhetetlen, pedig nem az. Jelentésünk arra a következtetésre jutott, hogy nagymértékben megnövelhetjük annak esélyét, hogy ne alakuljon ki demencia, vagy hogy késleltessük annak kialakulását” – mondta.

Az emberek az élet minden szakaszában, a gyermekektől az idősekig, tehetnek lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a betegség kialakulásának kockázatát, amely nem gyógyítható, vagy legalábbis életük későbbi szakaszáig elhárítsák azt

– tette hozzá Livingston, a University College London munkatársa.

A rendelkezésre álló legfrissebb bizonyítékok alapján a jelentés két olyan kockázati tényezőt sorol fel, amelyek a demenciás esetek 9 százalékával hozhatók összefüggésbe. Az esetek mintegy 7 százaléka a magas alacsony sűrűségű lipoprotein vagy „rossz” koleszterinszinthez kapcsolódik az élet közepén, körülbelül 40 éves kortól, míg az esetek 2 százaléka a későbbi életkorban bekövetkező kezeletlen látásvesztésnek tulajdonítható.

Livingston szerint ezek az új kockázati tényezők a Lancet-bizottság által 2020-ban azonosított 12 kockázati tényezőn felül vannak, amelyek együttesen a demenciaesetek mintegy 36 százalékáért felelősek. Ezek a következők: alacsonyabb iskolai végzettség, halláskárosodás, magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, depresszió, mozgásszegény életmód, cukorbetegség, túlzott alkoholfogyasztás, agyi trauma, légszennyezés és társadalmi elszigeteltség.

A jelentésben a szakértők azt írták: „A megelőzés lehetősége nagy, és összességében a demenciák közel fele elméletileg megelőzhető lenne e 14 kockázati tényező kiküszöbölésével. Ezek az eredmények reményt adnak.”

Ezekre érdemes figyelni 

Livingston szerint az egyik legegyszerűbb dolog, amit az emberek megtehetnek a demencia kockázatának megelőzése érdekében, hogy beiktatnak egy kis testmozgást a napjukba, ha főként ülőmunkát végeznek, legyen szó sétáról vagy akár ülőgyakorlatokról. A Lancet-bizottság 13 ajánlást fogalmazott meg a demencia kockázatának egész életen át tartó csökkentése érdekében,

További ajánlások közé tartozik a látáskárosodás szűrésének és kezelésének mindenki számára hozzáférhetővé tétele, a gyermekek jó minőségű oktatásának biztosítása és a kognitív aktivitás a középkorban.