Nem biztos, hogy mi vagyunk a legjobbak, mondta az űrlegenda
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Ma ünnepli születésnapját első magyar űrhajósunk, Farkas Bertalan, aki szerint az ember annyi sok rossz dolgot képes megalkotni saját maga és a jövője ellen, hogy a világ teremtője hibázhatott, ha csak ránk gondolt, mert nem biztos, hogy mi vagyunk a legjobbak. De ő a legjobbak között van.
Az űr magyar meghódítása Bay Zoltán nevéhez kötődik, aki a negyvenes évek közepén munkatársaival megvalósította az első sikeres európai Hold-radar kísérletet. Kimutatták, hogy a Hold felé küldött radarhullámok visszaverődnek. 1967-ben meghirdették az Interkozmosz együttműködést, amelyben kutatórakéták, műholdak, bolygóközi szondák fedélzetére is feljutottak magyar műszerek.
1980-ban az első magyar űrhajós is megérkezett a világűrbe, Farkas Bertalan, aki a Szojuz–36 feldélzetén repült a Szaljut–6 űrállomásra. Úttörő űrhajósunk ma ünnepli 75. születésnapját!
1992-ben létrejött a Magyar Űrkutatási Iroda, ehhez kapcsolódóan a Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács, és szintén ebben az évtizedben alkották meg a Magyarsat nevű magyar távközlési műholdat,
2001-ben magyar–amerikai űrkutatási együttműködési megállapodás született.
Az űrkutatás és űrturizmus a 2010-es évek elején futott fel, mikor az Elon Musk által alapított SpaceX az űrbe jutás költségeit a töredékére csökkentette az újrahasznosítható hordozórakéták bevezetésével. Ez indította be az itthoni űrfejlesztéseket is, sok kis- és nagyvállalkozás építi az infrastruktúrát, az űrgazdaságot. Léteznek már magánűrcégek, műholdgyártó vállalatok, alrendszereket fejlesztők, hardverbeszállítók, Magyar cégek pályázhatnak az ESA 50 000 eurós vissza nem térítendő támogatására. A legtöbb projekt a műholdas adatok újszerű felhasználására hoz innovatív koncepciókat. A magyar űrszektorra az együttműködés és egymás segítése jellemző. Ezt a célt tűzte ki magának a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE) is.
Újabb magyar űrhajósok mehetnek az űrbe Farkas Bertalan nyomában: a HUNOR magyar űrhajósprogram kiválasztott űrhajósa, Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós.
2029-ben részt veszünk az Ariel űrmisszióban, ami 4 éves küldetése során 1000 távoli csillag körül keringő bolygót figyel majd meg a látható és infravörös hullámhosszokon, hogy kialakulásukat és fejlődésüket tanulmányozza. Először fogja mérni az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét, így lehetővé teszi messze a Naprendszer határain túli bolygókutatást.
Tesztelje velünk, mennyit tud első űrhajósunkról és az egyre sikeresebb magyar űrkutatásról!
(Borítókép: Farkas Bertalan a tököli repülőtéren 2022. 03. 12-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
