Agystimulációs technika hozhat nagyobb enyhülést a Parkinson-kór tüneteiben
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk - Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
A tudósok szerint a szintek automatizált beállítása felére csökkentheti a legkellemetlenebb tünetek időtartamát. Az agyi stimuláció új megközelítése a Parkinson-kórral élőknek jobb kontrollt biztosíthat a tüneteik felett, és felére csökkentheti a leginkább zavaró tünetek időtartamát – állítják a szakértők.
A mély agyi stimuláció (DBS) ma már a Parkinson-kórban szenvedők általános kezelésének része, és segíthet az olyan tüneteken, mint a merevség, a lassúság és a remegés. A módszer lényege, hogy finom elektródákat ültetnek be az agyba, hogy elektromos ingerléssel lássanak el bizonyos, a mozgást irányító területeket.
Jelenleg ezt az ingerlést állandó szintre állítják be, függetlenül attól, hogy a beteg mit csinál, vagy milyen súlyosak a tünetei. Ennek eredményeképpen a technika vagy alulstimulációt eredményezhet, ami a tünetek áttöréséhez vezet, vagy túlstimulációt, ami rendszertelen mozgásokhoz vezet.
Most a szakértők szerint nagy lépést tettek a technika javítása felé, mivel lehetővé tették, hogy a stimuláció szintje automatikusan a páciens igényeihez igazodjon, az agy valós idejű jelzései alapján. A Nature Medicine című folyóiratban Oehrn és munkatársai leírják, hogy a kísérleti tanulmányban négy Parkinson-kóros férfi vett részt, akiknek egy cég által kutatási céllal biztosított DBS-berendezést ültettek be.
Ez az eszköz képes érzékelni az agyi aktivitást és egyidejűleg stimulációt is nyújtani. A mi feladatunk az volt, hogy megalkossuk az algoritmusokat az ezen az eszközön futó szoftverhez
– mondta Oehrn.
A csoport felfedezte, hogy egy bizonyos típusú agyi jel növekedése összefüggött a dopaminszint emelkedésével, amikor a résztvevők gyógyszerei beindultak, és a motoros tüneteik enyhültek. Oehrn szerint ez lehetővé tette a csapat számára, hogy olyan algoritmusokat hozzanak létre, amelyek növelni tudják a DBS-stimulációt, amikor ez a jel alacsony, és csökkenteni, amikor ez a jel magas.
A csapat az algoritmusokat minden egyes személyre és a legzavaróbb tünetükre szabta, így egy olyan rendszer jött létre, amelyben a résztvevők agyi jeleit folyamatosan figyelték, és az elektromos stimulációt automatikusan az igényeikhez igazították. A négy résztvevő egy-egy hónapig részesült hagyományos DBS-ben és ebben az új megközelítésben, de nem közölték velük, hogy melyik technikát alkalmazzák.
Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők a hagyományos DBS-hez képest mintegy 50 százalékkal kevesebb időt töltöttek a leginkább zavaró tünetükkel, amikor adaptív DBS-t kaptak, míg a négy résztvevő közül hárman jobb életminőségről számoltak be. A kutatócsoport szerint az adaptív DBS mellett továbbra is szükség lesz gyógyszerekre, bár potenciálisan kisebb dózisban – írja a The Guardian.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
