Kiszoríthatnak-e minket az állatok?

Az emberi populáció növekedése és az ebből következő urbanizáció, az orvvadászat, az illegális állatkereskedés folyamatosan csökkenti a vadállatok életterét. Ezzel nemcsak egyre szorosabbá válik az együttélés, de az emberek közelében felbukkanó új kórokozók száma is növekszik. 

A helyzet súlyos, de ez nem is annyira meglepő. Aki Budapest vadregényesebb kerületeiben lakik, mondjuk a II. vagy a XII. területén, az fényes nappal most is találkozhat nyestekkel, vaddisznókkal, mókusokkal, vagy akár a kertekben ólálkodó rókákkal. És amikor egy III. kerületi háztetőn tűnik fel a róka, akkor elgondolkodik az ember, mi is történik éppen? Csak annyi, hogy a vadak próbálják visszavenni életterüket az embertől.

Itt bukkannak fel majd az állatok

A Science Advances folyóiratban frissen publikált tanulmányban a kutatók azt taglalják, hogy a sűrűsödő és terjeszkedő városok mellett az állatok mozgása is befolyásolja életterük változását. Ők ugyanis az éghajlatváltozás miatt kezdtek el vándorolni, keresik a kedvezőbb körülményeket a lakhatáshoz. Emiatt bizonyos területeken csökken a fajgazdagság, de az embereket nem tudják kikerülni, így a legtöbb országban egyre csak nő az emberek és a vadon élő állatok közötti átfedés. Olyan területeket is azonosítottak, ahol csökken majd az együttélés mértéke, de ezekből lényegesen kevesebbre számítanak. De hogy számolták ki, mi várható 46 év múlva?

A Globális Biodiverzitási Keretrendszert a különböző országok 2022-ben fogadták el. Célja a földi élet megőrzése és a vadon élő fajok pusztulásának lassítása. Mostanra már világos, hogy elkerülhetetlen a vadállatok és az emberek összecsiszolódása, nincs elég hely a bolygón a szeparálódáshoz. Az új vizsgálat azért nagyon fontos, mert megmutatja, hol kell leginkább felkészülni az elkerülhetetlen ember-állat kohabitációra.

A kutatók most kidolgoztak egy globális indexet az ember és a vadon élő állatok átfedésének mérésére: a régiónkénti kiszámításhoz a népsűrűséget megszorozták az adott területen előforduló fajok számával. A vizsgálatban 22 374 kétéltű, madár, emlős és hüllőfaj vett részt, és a 2015-ös populációkra, fajok elterjedésére és földtípusokra vonatkozó adatokat vették alapul. Így kiderült, hogy 2070-ben pontosan hol is várható a legnagyobb átfedés. Analizálták a fajgazdagság változásait is az egyes szárazföld típusokon, a szántóföldeken, füves területeken, erdőkben és városokban. 

A legnagyobb vadállat-ember átfedésre Afrikában kell majd számítani, ahol ez 70,6 százalék lesz, a második helyen Dél-Amerika áll majd, melynek területén 66,5 százalékos területi átfedés várható, Európában viszont csökkenni fog, és csak 21,4 százalékra számítanak. Mindezt egy térképen is ábrázolták.

Vaddisznó vs. ember

Mivel a szárazföldi területek mennyisége csökken, hiszen egyrészt már beépültek a szabad régiók, másrészt a tengerszint emelkedése is korlátozza a lakható területek számát, komoly verseny zajlik az emberek és az állatok között. A verseny pedig mindig konfliktusokhoz vezet, vagy akár betegségekhez.

Gondoljunk csak a koronavírusra, amivel kapcsolatban az egész világ megtanulta a zoonózis kifejezést, ami az állatról emberre terjedő betegségeket jelenti. Kaphatunk így tőlük gombákat, parazitákat, vírusokat, baktériumokat, de úgy, hogy maguk az állatok többnyire tünetmentesek. Több mint kétszáz különböző betegség ismert, ide tartozik például az ebola, a pestis, a madárinfluenza, a veszettség, a SARS, a malária, a nyugat-nílusi vírus, a szalmonella, a sertésinfluenza vagy a Zika-vírus.

Már itthon is előfordult a madarakról emberekre átterjedt súlyos tüdőgyulladás, amikor egy baromfifeldolgozó üzem dolgozói betegedtek meg a kacsáktól. Az állatok ugyanis a papagájkór baktériumát hordozták. Hogy kerülhet át a kór az állatról az emberre? A legnyilvánvalóbb a harapás, csípés általi átterjedés, vagy a fertőzött állat környezete betegíti meg az embert – por, talaj –, vagy ételeken keresztül kapjuk el a fertőzést.

De lehetnek-e előnyei a vadállatokkal való interakcióknak? Igen, például a madarak hatékonyan irthatják a kártevőket, vagy az is egy nagy előny lehet, hogy az ember a természetben figyelheti meg az állatokat. Ez ugyanis relaxált állapotot, nyugalmat, stresszmentes helyzetet teremt, és így javul a mentális egészség. Feltéve ha ez valóban békés ábrándozás egy, a kertünkbe tévedt mókus láttán, és nem pánikszerű sikítozás: „István, gyere, egy vaddisznó van a lépcsőházban!” Ebben az esetben inkább árt a szívnek az állatmegfigyelés.