Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kiderült, miért gondoljuk azt, hogy valaki bölcs
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Bár az, hogy ki mit tart bölcsességnek és kit ítél bölcs embernek, elég szubjektív, a Waterloo Egyetem kutatói most azonosítottak két aspektust, amik az egész világon nagyon fontosak a bölcsesség megítélésében. Kultúrától függetlenül domináns a reflektív gondolkodás és a szociális érzékenység.
Bár a bölcsesség elég nehezen meghatározható, tanulmányozni mindenképp érdemes. Így gondolták a Waterloo Egyetem kutatói is, akik a közelmúltban publikálták, mit találtak a bölcsesség felismeréséről, olvashatjuk az earth.com-on.
A tanulmány 26 kutatóintézet részvételével zajlott, és az egész projektet a Geography of Philosophy konzorcium koordinálta Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, Afrika és Európa kutatóival.
Összesen 2707, különböző kulturális és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező résztvevő vetette össze és értékelte mások és saját maga bölcsességét.
A tanulmány szerint a bölcsességet az emberek az empátiával, az önkritikával és a széleslátókörűséggel hozzák kapcsolatba. Ezek segítik az emberek közötti mélyebb kapcsolatok kialakítását. De hogy ismerjük fel?
A tanulmány szerint a bölcsességről alkotott felfogásunkat a politika, a tudomány és a mindennapi interakciók is irányítják. A bölcsességről alkotott elképzelések, származhat bárhonnan is az ember, két pilléren nyugodtak, a reflektivitáson és a társadalmi-érzelmi tudatosságon. Az előbbibe tartozik a
logikus gondolkodás, az érzelmek kontrollálása és a tudás hatékony alkalmazása.
A másodikba, a társadalmi-érzelmi tudatosságba a szociális kontextusra való odafigyelés és a mások érzéseivel való törődés a domináns. Ez a két dimenzió megjelent az összes vizsgált kulturális régióban, és mindkettőt hangsúlyosan társították a bölcsességgel, de nem egyforma erősséggel.
A kedves Biden nem volt bölcs
Dr. Igor Grossmann, a tanulmány vezető szerzője úgy kommentálta az eredményeket, hogy ha mind a két aspektus jelen van, akkor jellemzően inkább a reflektív orientáció a fontos a bölcsesség megítélésénél. Vagyis ha valaki nem képes a reflexióra és a logikus gondolkodásra, akkor nem számít bölcsnek, még ha empatikus, erkölcsös, szociálisan érzékeny, akkor sem.
Erre példának hozzák az idei Trump–Biden elnökválasztási vitát, amikor látszólag Trump nyert, mivel Biden ugyan jó szándékúnak, de kognitívan gyengébbnek tűnt.
A kutatásban résztvevők érdekes módon, a reflektív orientáció tekintetében tartották magukat gyengébbnek az általában bölcsnek tartott embereknél.
A két bölcsességet alkotó alapaspektus attól függően hangsúlyos, hogy milyen az adott társadalom. A kollektivista társadalmakban a bölcsességet inkább a szociális interakciókkal, a közösségi harmóniáért való munkálkodással társítják, míg az individualista kultúrákban a kritikai gondolkodás és a racionális döntéshozatal hangsúlyosabbak a bölcsesség meghatározásában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
