Kiss László a Nemzetközi Űrállomáson ragadt asztronautákról: Van ez így, előfordul, a munkakör része
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Ötnapos küldetésre indult kedden a floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX magánűrvállalat Crew Dragon űrkapszulája. A négyfős legénység Föld körüli pályára állva teszteli majd az új fejlesztésű űrruhákat, és a küldetés alatt először hajtanak végre privát űrsétát. A küldetés jelentőségéről Kiss László csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója beszélt egy interjúban, kitérve azokra az űrhajósoknak az esetére is, akik nemrég a Nemzetközi Űrállomáson ragadtak.
A mostani misszió a Crew Dragon ötödik, valószínűleg legkockázatosabb küldetése. A Falcon 9 rakéta az űrkapszulát Föld körüli ovális pályára repíti.
A legénység tagjai között helyet kapott a 41 éves milliárdos, Jared Isaacman, aki részben finanszírozta a Crew Dragon újabb küldetését. Isaacman 2021-ben már részt vett a SpaceX egyik magánűrutazásán. A legénység további tagjai még az 50 éves Scott Poteet pilóta, az amerikai légierő nyugalmazott alezredese, valamint a 30 éves Sarah Gillis és a 38 éves Anna Menon, a SpaceX mérnökei.
Kiss László csillagász az InfoRádióban a küldetésről beszélve hangsúlyozta: sok szempontból különleges ez az űrutazás, de a csúszás itt is megvolt. Eredetileg augusztus 26-án indult volna a Polaris Dawn-küldetés, de egy technikai hiba, majd az időjárás miatt egészen szeptember 10-ig halasztották az indulást.
Mint a csillagász megjegyezte, „bármennyire high-tech az űrkutatás, még mindig a természet az úr, az időjárást nem lehet legyőzni semmilyen rakétával”. Ugyanakkor hozzátette, hogy
Most egy több mint ötvenéves távolságrekordot is megdöntenek ebben a misszióban,
és az is újdonság, hogy egy kereskedelmi használatra készített szkafandert fognak tesztelni.
A Crew Dragon legénységének űrsétáját a küldetés harmadik napjára tervezik, a Földtől mintegy 700 kilométernyi távolságra, de az űrhajósok nem távolodnak el a kapszulától. Az űrsétához az űrkabint, amelynek nincs zsilipje, lassan nyomásmentesítik, és kinyitják, ezért a kapszulában ülő űrhajósok is mind űrruhát viselnek majd. Az ötnapos küldetés alatt összesen negyven tudományos kísérletet fognak elvégezni – vázolta Kiss László, majd hozzátette: „Tehát nem lazsálni mennek, meg szelfiket készíteni a háttérben levő gömb alakú Földdel, aztán az ötödik napon fognak majd visszaplaccsanni az Atlanti-óceánba, a tervek szerint Florida partjaitól kicsit távolabb, és akkor egy hajó felszedi őket.”
A csillagász végül beszélt arról is, hogy a napokban a Nemzetközi Űrállomáson rekedt két amerikai űrhajós, holott csak néhány napot akartak ott tölteni, de egy technikai probléma miatt, úgy tűnik, hogy ebből legalább nyolc hónap lesz.
Kiss László úgy véli, az ellátásukkal nem lesz gond, mert a Nemzetközi Űrállomáson bőségesen van tartalék, ráadásul a teherűrhajók tudnak utánpótlást biztosítani. Mentálisan sem okozhat gondot a hosszabb űrutazás, mert a Boeing két tesztűrhajósa gyakorlott asztronauta, egyikük már fél évet töltött a világűrben egyhuzamban, a másik összesen egy évet két utazás során.
Van ez így, előfordul, a munkakör része, hogy ott ragadhat fönt
– jegyezte meg az űrhajósok helyzetével kapcsolatban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
