Mennyire félelmetes a koronavírus új variánsa, az XEC?

A Covid–19 új változata, az XEC rohamosan fertőz Európában, ami aggodalomra adhatna okot, de az orvosok és egészségügyi dolgozók elmondása szerint az új változat nagyon hasonlít a korábbiakhoz, és a meglévő, frissített vakcináink hatásosan védhetnek ellene. Ráadásul már immunisabbak is vagyunk. 

Egy vírus születése

Két másik SARS-CoV-2-változat kombinációjából jött létre, amikor a KP.3.3 és KS.1.1 variációk ugyanazt a szervezetet (állatot vagy embert) egyszerre fertőzték meg. Az XEC az omikronból származik, és még 2021-ben találkoztak vele először, Dél-Afrikában.

Létrejöttének egyik oka a viszonylag ritka T22N mutáció a Q493E-vel kombinálva a tüskeproteinben. A tüskeprotein a vírus kritikus része, amely az emberi sejtekhez kapcsolódik, így juttatja be a vírust a szervezetbe, és indítja meg replikációját.

Az egyik amerikai kutató úgy fogalmazott, hogy a létrejövő új változatok olyanok, mintha az omikron leszármazottai, unokái lennének. Vagyis: sok hasonló tulajdonságuk van, mint a többi omikron-alvariánsnak is, ilyen a gyors terjedés és a kevésbé súlyos megbetegedések – szemben a korábbi járványhullámokkal.

Az XEC, más koronavírus-változatokhoz hasonlóan, cseppfertőzéssel terjed: a beteg lélegzik, beszél, köhög, tüsszent, és a levegőben terjed a vírus.  

Európában augusztusban azonosították az XEC-variánst a két hónappal korábban, Berlinben gyűjtött Covid–19-minták között, de az első esetek a kontinensen Olaszországban jelentek meg májusban. Ezeket a mintákat viszont szeptemberig nem töltötték fel a SARS-CoV-2 változatait nyomon követő nemzetközi adatbázisba, a Global Initiative on Sharing All Influenza Datába (GSAID). Most a GSAID adataiból már látszik, hogy több mint 600 XEC-esetet jelentettek 27 országban, köztük az Egyesült Királyságban, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. De nem minden ország számol be pontosan a betegségekről az adatbázisnak, így az új variáns több helyen fordulhatott elő. 13 európai országban már biztos, hogy megjelent, és az adatok szerint a kontinensről ebben a hónapban szekvenált és jelentett minták 8 százalékát teszi ki. Ez egy hónapja még csak 4 százalék volt.

Franciaországban például a szekvenált Covid–19-minták nagyjából 21 százalékát teszi ki, de erősen terjed Németországban és az Egyesült Királyságban is, ahol 15, illetve 8 százalékért felelős. Az itthoni megbetegedésekről még nem érkeztek adatok, de azt már tudjuk, a vírusokat nem állítják meg az országhatárok.

Ezekre a tünetekre figyeljünk

Szimptómái alapján nehéz megkülönböztetni akár a korábbi variánsoktól, akár az influenzától, mert jellegzetességei nem túl egyediek:

• láz,
• torokfájás,
• köhögés,
• izomfájdalmak.

A XEC nem tűnik veszélyesebbnek vagy nem okoz súlyosabb betegséget, mint a néhány évvel ezelőtti Covid–19-változatok. A WHO sem jelölte meg „aggodalomra okot adónak”, mert egyelőre úgy tűnik, enyhébb lefolyású, mint a korábbi törzsek. 

A veszély inkább abban rejlik, hogy nagyon könnyű terjedése miatt más változatokkal is egyesülhet. Mike Honey, ausztrál adatszakértő előre jelző elemzése azt sugallja, hogy októberben az XEC lesz a domináns változat Európában és az Egyesült Királyságban, de ugyanez várható október második felében vagy novemberben az Egyesült Államokban és Kanadában is.

A jó hír az, hogy a jelenlegi Covid–19-vakcináink várhatóan védelmet nyújtanak a XEC ellen, mert a friss oltóanyagok az omikron alváltozatait célozzák meg. 

Számos más, közeli rokonváltozatot is monitoroznak, mint például az MV.1 variánst, amely az XEC-hez hasonlóan szintén rendelkezik a T22N mutációval a tüskefehérjében. Az MV.1-et eredetileg Indiában jelentették június végén, és gyorsan elterjedt más országokban is, úgyhogy figyelni kell rá a jövőben is.