Az 1951-ben alapított Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF), a terület legnagyobb nemzetközi szervezete összefogja az űrkutatás és űrtevékenység meghatározó szereplőit – űrügynökségeket, űripari cégeket, űrkutató egyesületeket, űrkiállítással rendelkező múzeumokat és űrképzéseket gondozó egyetemeket.
Jelenleg 80 országból 563 tagja van, a Műegyetem a harmadik magyar és az első hazai egyetem (az eddigi két tag a Magyar Asztronautikai Társaság és a Remred Technológia Zrt.). A BME-n számos kutatócsoport foglalkozik űrkutatáshoz kapcsolódó tevékenységgel. Nyáron saját fejlesztési kisműholdja, az MRC–100 2023 állt Föld körüli pályára, szakemberei pedig közreműködtek az Európai Űrügynökség október 7-én indított kisbolygókutató űrszondája, a Hera elkészítésében.
Az űrtechnológiában szerzett tudást és tapasztalatokat a 2022-ben indult űrmérnök mesterképzés hallgatói is megkapják – a képzés első évfolyama júniusban záróvizsgázott.
A tagfelvételi eljárást a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar kezdeményezésére indította el a Műegyetem, az IAF Közgyűlése pedig október 14-én, a milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson hagyta jóvá. A jövőben a BME hallgatói részt vehetnek az IAF által szervezett űrmérnöki versenyeken, az űrkutatással foglalkozó oktatók pedig tovább erősíthetik nemzetközi kapcsolataikat.
Az űrkommunikációval és űrnavigációval foglalkozó bizottság (Space Communications and Navigation Committee) három évre alelnökévé választotta Bacsárdi Lászlót, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke docensét. Bacsárdi egy hazai szervezet képviseletében 2014 óta tagja a bizottságnak, a műholdas kvantumkommunikáció területén végzett munkája elismerése, hogy a több mint 30 fős szakmai testület egyik vezetője lett – mostantól a teljes jogú IAF-tag Műegyetem képviseletében.