Űradatok segítik az aszály problémáinak megoldását
További Tudomány cikkek
- Különleges kincsekre bukkantak az Északi-tenger fenekén
- Tényleg egy lapos korongon élünk, és 46 méteres jégfal vesz minket körbe?
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről – írja a Greendex.
A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt alkalmával az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg.
Az európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatokra támaszkodva előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.
Dr. Kovács Attila, az egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője elmondta, hogy az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak. Hozzátette:
Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni.
A rendszert folyamatosan fejlesztik a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében.
A Széchenyi Egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért megfelelő szakmai hátteret tud biztosítani a projekthez. Az eredmény igen fontos, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A legnagyobb kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. A gazdálkodók felkészülését segíti előrejelzéseivel a projekt.
A műhold által használt képalkotó technológia képes a növények száradását is jelezni még azelőtt, hogy a jelei láthatóvá válnának. A műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.