Olykor a szúnyogfiúk is megszívják

A melegedő éghajlat és a globális forgalom növekedése miatt egyre több trópusi betegség jelenik meg nálunk is, Észak-Európában is, ne kerteljünk: mindenhol. Itthon növekvő veszélyforrást jelentenek a szúnyogok és kullancsok, amelyek csípéseikkel, harapásaikkal új vírusokat terjesztenek. A honos fajokon túl az új, inváziós fajok halálos trópusi betegségeket terjesztenek. És ha azt hittük, csak a nőstény szúnyogokkal lehet baj, akkor tévedtünk kicsit.

Egy új kutatás szerint a hím szúnyogok is lehetnek olyan vérszomjasak, mint nőik. Akkor mégsem úgy van, ahogy eddig hittük, hogy csak a szúnyoglányok szívják vérünket, és ők terjesztenek betegségeket, a fiúk meg csak ártatlanul nektárt szürcsölgetnek?

A hím Culex tarsalis Dél-Kaliforniában megjelenő szúnyogfaj, lábain fekete-fehér sáv található, és a nyugat-nílusi vírus egyik terjesztője. Az Aedes aegypti, vagyis egyiptomi csípőszúnyog a dengue-, chikungunya- és Zika-vírusok elsődleges hordozója akkor szív vért, ha alacsony a páratartalom, és nem jut cukorhoz.

Segített a sebes cica

Jason Rasgon entomológus Penn State-i laboratóriumában észrevette, hogy egyes hím szúnyogok néha egy vékony membránon keresztül vért szívnak. Erre a körülmények késztetik őket, mert az ő esetükben is bejátszik az alacsony páratartalom, és ha nem férnek hozzá eledelükhöz, a nektárhoz.

Rasgon nem volt rest, saját magát áldozta fel a tudomány oltárán, hogy megtudja, a megváltozott körülmények vérszívásra biztatják-e a szúnyogfiúkat. Ujját dugta be a hímek akváriumába, és kiderült, a hidratált hímek figyelmen kívül hagyják a felkínált vérbő ujjat, de a dehidratált egyedek közül volt, aki rákapott a gusztusos kis testrészre. Rasgon elmondta, hogy nem ment mélyre a csípés, de meglepődött a támadáson.

A hím hosszú, csőszerű szájszerkezetével nem tud mélyre fúrni a bőrbe, így nehézkes a vérszívás. De egy másik incidens új utakra vezette a kutatót: a macskájának, Jijinek volt egy karcolása, ezen tudta tesztelni, vajon a hímek rákapnak-e a vérre, ha nem kell érte megdolgozniuk. És igen,

Egy másik kísérletben az egyiptomi csípőszúnyogot vizsgálták, ami nem volt képes érzékelni a páratartalmat, és így nem is kapott rá a vérre. Vagyis a hím szúnyogok akkor lesznek Drakula méltó utódai, ha szomjasak.

Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a vér mérgező a hím Culex quinquefasciatusra, vagyis a déli háziszúnyogra, és sokáig volt az általános vélekedés, hogy a hím szúnyogok jellemzően nem tudják megemészteni, feldolgozni a vért. De Rasgon kísérletében a vérrel táplált hím Culex tarsalis szúnyogok ugyanolyan hosszú/rövid ideig éltek, mint azok, amelyek nem kaptak vért, sőt egy kicsit tovább is húzták.

A nőstény Culex tarsalis a nyugat-nílusi láz, az agyvelőgyulladás és kapcsolódó betegségek terjesztője. A hímek is terjeszthetik a nyugat-nílusi vírust, és fertőzéseket termelhetnek a nyálukban, akárcsak a nőstények. Rasgon úgy véli, a hímek között ritkább a veszélyes vírusok terjesztése, de az sem igaz, hogy soha nem táplálkoznak vérrel, meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a ritka esetek, amikor képesek vírust terjeszteni.