Renée Zellweger egy ősi európai törzshöz tartozik

Az őslakos közösségek sokszínűek, komoly történelmi múlttal rendelkeznek, de létük komoly veszélybe került elsősorban a klímaváltozás miatt. Csökkenő életterük elapasztja a mindennapjaikhoz szükséges természeti forrásokat és nyelvüket is a kihalás fenyegeti. Az ENSZ néhány éve publikált jelentése ma is érvényes: az őslakos népek életmódja alig növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, de mégis őket fenyegetik a leginkább a klímaváltozás negatív hatásai. Európa őslakos népére, a számikra ez 100 százalékosan igaz, hiszen életmódjuk jellemzően a rénszarvasokra és a természetben fellelhető kincsekre épül.

A számik számunkra különösen kedvesek lehetnek, nem is Bridget Jones, azaz Renée Zellweger miatt – aki szintén a számiktól ered –, hanem mert a 18. században komolyan felmerült a számi–magyar nyelvrokonság is. Sajnovics János nyelvész és Hell Miksa matematikus az 1700-as évek végén részt vettek egy expedíción az északi Vardo szigeten, ahol ledöbbentek, mikor a számi őslakosokkal találkoztak: a szájukból „magyar szót hallottak” és még az öltözetüket is magyarosnak vélték.  

Őslakos-e ön?

De mitől lesz valaki őslakos, mi határozza meg, hogy az-e valaki vagy a csoportja? Ha népének történelme a gyarmatosító vagy a telepes idők előttre nyúlik vissza és szoros kapcsolatban áll a területtel, ahol él, illetve az őt körülvevő természeti környezettel, biztos, hogy őslakosnak nevezhető. Főleg ha megkülönböztethető társadalmi, gazdasági vagy politikai rendszerben él, sajátos nyelvet használ, saját kultúrája és hitrendszere van, a társadalomban a kisebbséghez tartozik, és azért küzd, hogy fenntartsa és újrateremtse az ősi környezetet és rendszert.

Az európai őslakos népek egy jelentős csoportja az északi sarkkör régiójában élő számik, akik Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Oroszországban is ott vannak. Számukat 50-100 ezerre becsülik a zuzmókkal és mohákkal bevont sziklás hegyek közötti elszigetelt területeken. Tradicionálisan halászok és vadászok voltak, olyan nomádok, akik követték a rénszarvascsordák vándorlását. Ősi földjeiket Sápminak hívják, ez a le nem határolt terület Észak-Norvégiától Nyugat-Oroszországig, Észak-Svédországon és Finnországon át húzódik. Sosem volt saját államuk.

A számik 1986 óta a svéd, a norvég és a finn törvények szerint hivatalosan elismert bennszülött nép. Finnországban 1973, Norvégiában 1989, Svédországban 1993 óta működik számi parlament. Ezt megelőzően sokáig diszkriminálták őket, és elnyomó faji politikát folytattak velük szemben. Ma területükre különböző törvények vonatkoznak, attól függően, hogy melyik országban vannak, ez megnehezíti a vadászatot és az orosz területeken a biztonságos életet. Az ukrajnai háborúban közel 2000 számi szigetelődött el a többiektől kommunikáció híján. 

A szeretet népe

A kilenc különböző dialektusból álló számi nyelvben nem létezik a „gyűlölet" szó, de több mint 300 kifejezés van az eltérő hó- és hótakarótípusok leírására. Vigyáznak is nagyon nyelvükre, ami nemcsak a kommunikációt szolgálja, hanem identitásuk és kulturális hagyományaik hordozója is. Nagyon szoros kapcsolatban élnek a természettel, de ma már csupán 10 százalékuk foglalkozik a hagyományos rénszarvastartással Svédországban, azonban sok művész és értelmiségi van köztük. Viszont nagy a munkanélküliség köreikben, ami hozzájárul az alkoholizmus, a depresszió, az öngyilkosságok magas számához. Főleg a rénszarvaspásztorok, a fiatalok és a fiatal pásztorok körében. 

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, az olvadó gleccserek és jéghegyek viszont megnehezítik a vadászatot és halászatot. De az egyik legnagyobb kihívás, amivel az őslakosoknak meg kell küzdeniük,

200 kilométerre fekszik az északi sarkkörtől Kiruna városa, a számi parlament székhelye, és itt vannak a világ legnagyobb vasércbányái is a Luossavaara és Kiirunavaara hegyekben. De a bányászat miatt megsüllyedt a föld és 20 ezer helyi lakosnak költöznie kellett. A bányászat, az olaj- és gázkitermelés rövid életciklusú, a hagyományos számi élelmiszeripar, mint például a rénszarvastenyésztés vagy a halászat fenntartható módon működik. De amit a számik a leginkább nehezményeznek, az az, hogy

A Conseil des Sámi civil szervezet a Suoma Sámi Nuorat egyesülettel együtt tanfolyamokat indított az őslakosok számára, hogy megismerjék az Európai Unió működését, céljait. A projekt 2 évvel ezelőtt zárult le, de akkor megrendezték Brüsszelben az Európai Számi Hetet, hogy megvitassák a számik és az EU kapcsolatait, hogy felhívják a képviselők figyelmét arra, hogy a számi népet be kell vonni a döntéshozatalba. Egyik vezetőjük azt mondta, nomádok, akik a rénszarvasok vonulási ritmusát követik az év nagyobb részében, a természet és a föld nagyon fontos nekik, hiszen ezek világnézetük alapjai.

(Borítókép: Renée Zellweger 2022. május 18-án Kaliforniában. Fotó: JC Olivera / Getty Images)