Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Talán kicsit Marvel-szagú az ötlet, hogy E. T. és barátai, ismerősei, üzletfelei egy párhuzamos univerzumban rejtőznek, de Daniele Sorini asztrofizikus szerint ez a gondolat lehetővé teszi a modern fizika összeegyeztetését a bolygónkon túli élet keresésével.
Egy új, a Futurism oldalon megjelent cikk ismerteti Frank Drake 1961-es egyenletének új változatát, eszerint vannak más élőlények is, csak épp nem a mi galaxisunkban.
Sorini, a Durhami Egyetem asztrofizikusa vezette az ezt kidolgozó kutatócsoportot. Az 1961-es elmélet segítségével kiszámítható, hogy egy adott csillagközi térben mennyi, egymással kommunikálni képes civilizáció fordulhat elő. Vagyis a galaxisunkban jelen lévő földön kívüli civilizációk számának becslését célozza. Figyelembe vesz bizonyos paramétereket, mint például az élet kialakulásának megfelelő csillagkeletkezési sebességet, a lakható bolygórendszerrel rendelkező csillagok potenciális számát, vagy azon bolygók számát, amelyek lehetővé teszik a civilizált, intelligens élet megjelenését.
Sorini és csapata szerint ha átfogalmazzuk az egyenletet, kiderül, hogy a párhuzamos univerzumok nagyobb valószínűséggel adnának otthont egy intelligens civilizációnak, mint a miénk.
Ezért nem léptek még kapcsolatba velünk.
A kutatók szerint a sötét energiának is nagy szerepe lehet ebben, ami a világegyetem tágulásának felgyorsulásáért felelős, és alakítja a csillagok és bolygók születéséhez a kellő feltételeket. A tudósok felfedezték, hogy egy stabil univerzum stabil csillaghalmazához szükséges a sötét energia pontos egyensúlya. És ehhez a stabilitáshoz, a földön kívüli élet megfelelő fejlődéséhez az kell, hogy a térben legalább 27 százalékban legyen sötét anyag. De a mi univerzumunkban ez a sűrűség 23 százalék.
Daniele Sorini úgy nyilatkozott, egy nagy, sötét energiasűrűség is kompatibilis lehet az élettel, ez viszont arra utal, hogy talán nem a legkellemesebb (sűrűségű) univerzumban élünk. Kollégája, Lucas Lombriser, a Genfi Egyetem kozmológia professzora úgy véli, izgalmas lehet modellüket arra felhasználni, hogy megvizsgálják az élet megjelenését a különböző univerzumokban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
