Őrült találmányok, amelyek zavart okoztak 2024-ben

A világ első találmánya valószínűleg a szakóca (marokkő, ökölkő) volt körülbelül kétmillió évvel ezelőtt, és hiába tűnnek most bumfordinak, ezeket a 5-30 centiméter hosszú, csepp alakú, pattintott eszközöket 28 ezer évvel ezelőtti kihalásukig még az utolsó Neander-völgyiek is mindennap használták. A kőkorszak svájcibicskái voltak, hasítottak, vágtak velük, ha pedig nyélre rögzítették, kis fejszeként funkcionáltak.

A tüzet csak úgy 500 ezer éve tudjuk kontrolláltan kezelni, azaz bármikor tüzet gyújtani és azt szabályozni, ezért csak ekkortól fordultunk be igazán a konyhába, és kezdtünk előemésztett, ezért sokkal több tápanyagot tartalmazó meleg ételeket enni, aminek következménye a nagyobb agy és intelligencia lett.

Az első ruha ötlete 170 ezer, a varrótű vagy az íj és a nyíl 70 ezer éve pattantak ki az innovatív fejekből, az írás és a kerék pedig 5500 éve, Mezopotámiában, kéz a kézben az egyre terjedő letelepedéssel és a mezőgazdasággal. Az első nadrágot pedig ázsiai sztyeppék lovas nomádjai álmodták meg 4 ezer évvel ezelőtt.

A fényképezés (dagerrotípia, 1839), a rádió (1901), a repülőgép (1903), a televízió (1920-as évek), a személyi számítógép (1977) és a világháló (World Wide Web, 1989) után most éppen a történelem legátláthatatlanabb és legérthetetlenebb találmánya, a mesterséges intelligencia alakítja át éppen a civilizációt, ezért ha meg kellene nevezni korunk egyik legfontosabb találmányát, akkor az az amerikai Bell Laboratórium kutatóinak (John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley) Nobel-díjat érő első működő tranzisztora lenne 1947-ből, és a belőlük épített első integrált áramkör (mikrochip) 1958-ból mint AI-motorok.

Tovább tombol a technikai forradalom

Úgy tűnik, hasít a technikai civilizáció, de nézzük csak, milyen találmányokkal kecsegtettek a feltalálók 2024-ben, amelyek közül több a világ legnagyobb technikai vásárán, a CES 2024-en (Consumer Electronics Show) mutatkozott be Las Vegasban.

Itt van mindjárt az összecsukható tévé, amelyet potom 200 ezer dollárért bárki hazavihet, akit rettentően frusztrál, hogy a 137 hüvelykes (3 és fél méteres) batárja nehezen mobilizálható. A hiánypótló innováció egyik nagy vonzereje, hogy a hajtogatási procedúrát 2 és fél perc alatt letudhatjuk.

Aki ezzel sem akar vesződni, annak már elérhető egy másik korszakos vívmány: az átlátszó tévé. Ki szeret hatalmas fekete felületeket nézegetni a nappaliban? Ugye nem sokan? Erre az elemi igényre válaszoltak most Dél-Koreában az üvegtábla kinézetű készülékkel. 

A robotok már nem a spájzban vannak…

Úgy tűnik, mintha kétségbeesett kényelempánikba esett volna a (túl)fogyasztó emberiség. Merthogy a feszítő óhajokra reagálva máris debütált a szempilla-hosszabbító robot, amely azt ígéri, hogy pontosabb manőverekkel, és persze a gépi tanulás előnyeivel másfél óra alatt végez az eddig időrabló szépészeti folyamattal. Legütősebb érvük pedig az, hogy a szempillaművész-találmánnyal megnégyszerezhetik az ügyfelek számát egy adott idő alatt, amire sokan felkapják a fejüket a termelékenységimutató-mániás USA-ban.

Ha megvan a ragyogó műszempilla, akkor jóleshet egy levezető, lazító masszázs is. De ne fárasztó kétkezi munkára gondoljunk, vaskalaposan! Bemutatkozott ugyanis a robotmasszőr, amely csak azután gyúr meg automatizált robotkarjaival, miután gépi intelligenciája segítségével átvizsgálta a testet, és személyre szabott tervet készít a páciensnek,

Elit New York-i fitneszklubokban és a Four Seasons luxusszállókban már hadrendbe is állították, fél óráért 60 dollárt kér, viszont a test mindkét oldalán dolgozik, hangsúlyozzák a marketingesek. A kérdés csak az, hogy a dögönyöző robotok képesek-e az emberi érintés energiáit is szimulálni? (Valószínűleg nem, mert csak gépek).

Nem tudjuk, mi tartott eddig, de végre megérkeztek a sportpályavonalakat felfestő robotok is, teljes menetfelszerelésben, GPS-vezérelve, a festékhasználatot következetesen minimálisra csökkentve.

…benéztek a fürdőszobába is

Meghallhatták az idők szavát az innovátorok, mert végre előálltak a zsebhajszárítóval. Nem kell tovább indignálódva utazgatni a nagyvilágban, mert a kis méretével tüntető, hézagpótló újítás csattanós választ ad a fájó hiányra. Nem nagyobb egy modern elektromos borotvánál, mégis egy hagyományos hajszárító erejével képes belőni a frizurát, bármerre is járunk – hangzik az ígéret, amit megtoldanak azzal, hogy ha ez nem lenne elég, az elmés szerkezetet hajsütő és -kisimító funkcióval is ellátták a kreatív tervezők.

Ha eddig hiányérzetünk lett volna, mostantól ne legyen. Megszületett ugyanis az érintőképernyős fogkefe, ami nem bízza a trehány felhasználókra a fogmosás tudományos alapossággal kidolgozott komplex folyamatát. Mesterséges intelligencia vezényli az ötféle kefemódot, interaktív érintőképernyőjén pedig kíméletlenül szembesít a slendriánul kihagyott területekkel. Ha esetleg hányaveti módon mégis negligálnánk a segítőkész jelzéseket,

Valószínűleg a fogkrémreklámokból ismert szigorú, ám igazságos, mégis évtizedek óta hiába magyarázó fehér köpenyes fogorvosok inspirálhatták a feltalálókat, mert wifiüzemmódot csempésztek a makarenkói eszközbe, amivel akár tárolhatjuk és meg is tekinthetjük a fogmosási előzményeinket, szájhigiéniai lelkiismeret-furdalást ébresztve magunkban, 130 dollárért.

Mindezek után már nem okozhat innovációs sokkot az AI-hajtású WC-ülőke, a székletet és a vizeletet optikailag szkennelő, azt folyamatosan ellenőrző, elemző és nyomon követő felfedezés, amely szükség esetén riasztja a gondozószemélyzetet. Gondoljunk csak bele, milyen messze szaladt el a tudásalapú civilizáció a kertvégi pottyantós budiktól!

Becsörtettek a konyhába

Talán maguk a háziasszonyok sem tudtak róla, mekkora lemondással járhat a fűszerek fárasztó kézi őrlése. Az újragondolt motoros fűszerdaráló feltalálói most felszínre hoztak és tudatosítottak (vagy kreáltak?) egy mélyen megbúvó, elnyomott, lappangó igényt. A megfelelő darálófej kiválasztása után ezentúl már csak egy gombot kell megnyomni, és oh lá lá, máris friss fűszer kerülhet az ételre. 

Nincs több kiszáradt hús, mert megérkezett az érzékelőkkel telepakolt, intelligens vízporlasztós sütő, amely nem kevesebbet ígér, mint hogy „optimális hidratációs szinten”, azaz nedvesen tartja a húst. Ráadásul nincs több lebőgés, mert bárki tökéletes steaket süthet az automatikus pirító funkció segítségével.

A grillsütők mellé, a kertekbe száműzött szakácskedvű férfiaknak (akik a rossz idő beköszöntével feszélyezve és tehetetlenül várják a tavaszt) dob mentőövet, pontosabban okos beltéri barbecue-sütőt egy vállalkozás, amely azzal csábít, hogy elég csak belehelyezni és hússzondákkal alaposan megtűzdelni a szegyeket, bordákat vagy bármiféle húsokat, és akár 12 órára el lehet menni hazulról, mert a wifis sütő magától teszi a dolgát, s a szűrőknek hála füstmentesen. Közben persze a barbecue-appon keresztül bármikor ránézhet a grillmester a „főztjére”, amelyet a sütő egészen addig melegen tart, amíg „gazdája” haza nem tér a munkából. A promóterek szerint ellenállhatatlan ez a vívmány.

Vannak azért komolyabbak is

Erőltetett, haszontalan, röhejes találmányok, amelyeket olyan unatkozó, kreatív elmék szültek, akik a célközönségükhöz hasonlóan jó dolgukban már nem tudnak mit kitalálni? Valahol igen. De azért 2024-ben debütáltak figyelemreméltóbb lelemények is.

Például ilyen az egyenetlen felületeken, a természet lágy, ám mindenütt hepehupás ölén is automatikusan vízszintesre álló, motorizált fotóállvány. Vagy a nehéz és költséges acélkeretek nélkül, bárhol és bármikor élelmiszer-termelést lehetővé tevő, fél nap alatt felállítható felfújható farm, ami ráadásul a növények által termelt nedvességet visszavezeti a gyökerekhez, így a hagyományos gazdálkodáshoz képest 99 százalékkal csökkenti a vízigényt. A mostani helyhez kötött mezőgazdasági rendszerekkel ellentétben könnyen szállítható, ezért ideális élelmiszer-termelő megoldás lehet katasztrófa sújtotta területeken, menekülttáborokban vagy a fejlődő országokban. 

De ott van a holland Whispp startup is, ami a dadogókon segít AI segítségével. Mivel a suttogás segíti a folyékonyabb beszédet, a készítők létrehoztak egy suttogóbeszéd-adatbázist, amire támaszkodva egy erre a célra kifejlesztett mesterségesintelligencia-modellel akár hosszabb megakadásokat, kihagyásokat is képesek kisimítani, tiszta beszéddé alakítani, például telefonhívásoknál.

Az élet nem csak habos torta

Az önringató és elgurulásgátló babakocsi, a szénszűrőkkel szagtalanító, otthoni gyorskomposztáló, vagy a büdös macskaalmot kiváltó és minden gondtól megszabadító automata macskavécé mint találmányok elsőre mind jól hangzanak. De azért ne feledkezzünk meg az elmúlt évek csúfos elhasalásairól sem!

Eddig csak egyetlen hasznát láttam, a tüzet képes alaposan felszítani a bogrács alatt. Lehet, hogy eredetileg motoros fújtató akart lenni a heuréka idején? 

Nem minden találmányhoz volt azonban ennyire kegyes az élet. A kamerakorona elsőre briliáns ötletnek hangzik. Lelke mélyén a legtöbb turista álmodott már legalább egyszer az életében egy fejre szerelhető, minden irányt szemmel tartó kamerasorról,

Nem tudni, mi akaszthatta meg a kompromisszummentes élménydokumetálás fifikás eszközének karrierjét, de nem kellene még sutba dobni. 

Nem vert gyökeret az innovációk fénylő aranymezején a cipőesernyő sem. Pedig meghódíthatta volna a cipőfetisiszták népes táborát, ha nem siklanak el a tervezők azon technikai hiátus felett, hogy a cipő orrára erősített ernyők védik ugyan a féltett lábbelik elejét, de a többi részt nem.

Hamvába halt a hordható hálózsák (vagy sétáló hálózsák) jó szándékú innovációja is, pedig a kreátorok csak a kényelmet és praktikumot akarták összeházasítani azzal a mélyen megbúvó kempingezői vágyálommal, hogy milyen jó lenne ágymelegben maradni és mozogni is egyszerre. 

De nem terjedt a vajazó stick sem. Annak ellenére negligálják, hogy sokan macerásnak tartják késsel kenni a vajat, és hogy a papírragasztó stickhez hasonlóan működő egyszerű és működőképes szerkezet valóban megkönnyíthetné az életüket. De nem. 

Elbuktak a hosszú utazásokhoz Japánban kifejlesztett, tapadókoronggal a metró/busz/vonat ablakához rögzíthető fejtartó sisakok, és azok ikertestvérei, a tömegközlekedő, félköríves, hordozható álltámaszok is.

Annak ellenére, hogy nem volt kritérium a windsorkötés, nem nyert polgárjogot a titkos rekeszbe bújtatható diszkrét nyakkendős lombik sem. A divat és a rejtett funkcionalitás parádés ötvözete akart lenni azok számára, akik feltűnés nélkül, inkognitóban akarnak kortyolgatni, mondjuk drágább helyeken. Azonban vélhetően

De nem kell a modernizátoroknak kardjukba dőlniük, egymást követő generációk sora igényli a ravasz innovációkat, most éppen egy távcsöves változat („távcsőflaska fesztiválra”) próbálkozik az áttöréssel (de nem a CES-en). 

A műfenyő miért van?

Nem teljesen tisztázott, kinek jutott eszébe az 1880-as években, hogy az erdőkkel teli Németországban, zöldre festett libatollakból, fenyőt imitáló műtárgyat eszkábáljon össze a szeretet ünnepére. Mindenesetre a látnoki innováció szélvészként söpört végig a nyugati világban, meghódítva Amerikát is, ahol pillanatok alatt leváltotta a piramis alakú deszkafenyőket. A műfenyő-evolúció következő állomása az 1930-as években köszöntött a világra,

A műágakra applikált tartósabb sörtéket persze zöldre festették. Majd következett a PVC és a soha le nem bomló, ólommal, ónnal és báriummal stabilizált kínai műfenyők kora, amelynek most sincs vége. Pedig 20 évig kellene használni egy műanyag példányt, hogy ökológiai lábnyoma egyenértékű legyen egy kivágott fenyőével. 

A CES 2024-en mutatkozott be a növényeket életre keltő PlantPetz továbbfejlesztett változata, aminél csak a virágföldbe kell dugni a kapacitív érzékelőket (úgy, hogy érintkezzenek a gyökérrel), és érintésre, beszédre, locsolásra, pörgéssel, forgással, meghajlással, dalocskákkal válaszolnak az addig látszólag csak mozdulatlanul vegetáló cserepes növények. Tudjuk persze, hogy a növények beszélnek, sőt látnak is, de jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a fejlesztés mozgásérzékelőkkel ellátott robotkarácsonyfája mozgással, tánccal, karácsonyi zenékkel édesíti meg az ünnepet. Interaktívan. Meg sem kell szólítani, elég csak elmenni előtte vagy megérinteni, és az ágas-bogas plasztik életre kel. 

Hol van például a mesterséges intelligencia hajtotta műfenyő edukáló funkcióval, ami ránk szól, ha több kalóriát veszünk magunkhoz a kelleténél, vagy ha harmadjára is bámulni kezdjük a tévében a Nicsak, ki beszél?-t. Esetleg meglegyinti a szaloncukrot csenő gyerekeket, és oktató hegyi beszédet tart a helyes viselkedésről? Vagy életvezetési tanácsokat ad az ünnepi feszültségek oldásaként?

Bármit is tartogat a holnap, az biztos, hogy a fejlődés rakétameghajtású motorja nem áll le, sőt egyre gyorsul, csak győzzük hüledezve figyelni, mennyire kreatív is az emberiség.

(Borítókép: Egy Aescape robot a Pause Wellness Studióban, 2024. november 27-én. Fotó: Christina House / Los Angeles Times / Getty Images)