További Tudomány cikkek
Egy svéd kutatásban azt vizsgálták, milyen hatással van az agyra, hogy az olvasás helyett manapság a képi befogadás került előtérbe. Kiderült, hogy a képesség nemcsak a szövegértésre, de még a hallásra is hatással van.
A The Reading Agency felmérése is alátámasztotta, hogy egyre kevesebben olvasnak szórakozásból. Az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a felnőtt lakosság 50 százaléka nem olvas rendszeresen, míg 2015-ben ez az arány még 42 százalék volt.
A 16–24 évesek körében is hasonló tendencia figyelhető meg: csaknem egynegyedük állította, hogy a tanuláson kívül sosem vett könyvet a kezébe. Milyen hatással lehet az olvasás visszaszorulása az agyunkra és az emberi fejlődésre? – tette fel a kérdést Mikael Roll, a svéd Lundi Egyetem fonetikaprofesszora, aki a The Conversation folyóiratban számolt be ez irányú kutatásáról.
A Neuroimage-ben megjelent tanulmány az eltérő olvasási képességgel rendelkezők neurológiai aktivitását vizsgálta ezer fő részvételével. Két agyi régióban figyeltek meg eltérést, az egyik ilyen terület a halántéklebeny elülső része. A bal oldali rész segít összekapcsolni a szavakhoz tartozó vizuális és érzékszervi információkat. Például lehetővé teszi, hogy a „láb” szót hallva a megjelenésére, érzésére és mozgására gondoljunk.
A másik terület a transzverz vagy Heschl-gyrus, amely a felső halántéklebenyen található. Itt helyezkedik el a hallási információk feldolgozásáért felelős kéreg. A jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén, a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését és ezáltal az olvasást.
Ami kevésbé tűnhet logikusnak, az az, hogy a hallókéreg az olvasáshoz kapcsolódik – jegyezte meg a kutató. A betűk és a beszédhangok párosításához először tisztában kell lennünk a nyelv hangjaival. Ez a fonológiai tudatosság jól bevált előfutára a gyermekek olvasásfejlődésének.
A bal oldali Heschl-gyrus elvékonyodását korábban a diszlexiával hozták összefüggésbe, amely súlyos olvasási nehézségekkel jár. Mikael Roll professzor kutatásában megállapította, hogy a kéregvastagság nem húz egyszerű határvonalat a diszlexiások és nem diszlexiások között, hanem nagyobb populációra kiterjed, hogy a kiterjedtebb hallókéreg az ügyesebb olvasással korrelál.
Erre a képességre lehet következtetni az agy szerkezetéből, ami alakítható, például új készségek elsajátításával. Megfigyelték, hogy azok a fiatal felnőttek, akik intenzíven tanultak idegen nyelvet, megnövelték a nyelvi feldolgozásért felelős terület kéregvastagságát. A kutató vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bal oldali Heschl-gyrus szerkezete rendszeres olvasással alakítható.
A fonetikaprofesszor azt is felvetette, hogy vajon milyen hatással lehet az emberi fajra, ha olyan képességek, mint az olvasás, még inkább háttérbe szorulnak. Valószínűleg a körülöttünk lévő világ értelmezését is megnehezíti majd – nyugtázta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
