Nem is vagyunk kövérek – újradefiniálták az elhízást

Újra kell definiálnunk, ki is számít elhízottnak, állítja egy friss jelentés, mert a világszerte elfogadott és használt testtömegindex, vagyis a BMI már nem mérvadó, mivel nem elég árnyalt. A friss ajánlás szerint a „klinikai elhízás” kifejezést azokra a betegekre kell használni, akiknek a testsúlyuk miatt egészségügyi problémáik lehetnek, preklinikailag elhízottnak pedig azokat kellene nevezni, akik rendelkeznek túlsúllyal, de ennek ellenére fittek.

Hibás a BMI

A BMI, vagyis a testtömegindex csak azt méri, a súly megfelel-e a magasságnak, ebből határozza meg az elhízás meglétét, mértékét. A BMI-adatok szerint világszerte több mint egymilliárd ember elhízott, ezt az is bizonyítja, hogy egyre nagyobb a vényköteles súlycsökkentő gyógyszerek iránti érdeklődés. De talán mégsem ennyire súlyos a súlyhelyzet. A The Lancet Diabetes & Endocrinology folyóiratban megjelent analízisben több mint 50 orvos vett részt a világ minden pontjáról, és ők azt mondják, sokan, akiket elhízottként kategorizálnak a BMI alapján, jó egészségi állapotnak örvendenek, normális szervműködésűek, és hosszú élettel számolhatnak.

Az aktuális definíció szerint rengeteg az elhízott földlakó, akik egyébként nem is kapnak megfelelő ellátást. A BBC-nek nyilatkozó egyik, BMI szerint túlsúlyos brit nő, Natalie elmondta, hogy hetente négyszer jár edzőterembe, egészségesen táplálkozik, de még mindig túlsúlyosnak számít, bár ő csak „nagyobb darabnak” tartja magát, de teljesen fitt. Ezt megerősíti az orvosa is, aki, BMI ide vagy oda, egészségesnek tartja. Egy másik kövérnek titulált férfi elmondta, hogy a testtömegindexe szerint elérte az elhízottság határértékét, de a testzsírja csupán 4,9 százalékos – csak épp nagy az izomtömege.

Van aki persze úgy gondolja, hogy a kövér és a fitt szavak kizárják egymást, és ezen csak diétával lehet segíteni.

A BMI, ami a magasság és a súly adataiból határozza meg az ideális testsúlyt és a potenciális elhízást, sok országban a lakosság fittségi indexe is. Kategóriái szerint túlsúlyos valaki 25 és 29,99 pont között, az elhízás pedig 30 felett van. Kiszámításához meg kell adni a magasságot és a súlyt: a kilogrammban mért súlyt elosztják a méterben mért magasság négyzetével.

Zsíros sportolók? Ugyan!

Ennek a kalkulációnak viszont vannak korlátai: azt megmutatja, hogy mekkora súlyt cipel valaki, de a testzsírt nem. Az izommal jól ellátott sportolók BMI-je mindig magas, de elhízottnak nehezen nevezhetnénk őket, hiszen egy csepp zsír sincs rajtuk.

A jelentés szerint a BMI hasznos az egészséges testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott populáció arányának meghatározásához, de általános egészségi állapotról és a testzsírról semmi lényeges információt nem ad. Pedig testzsír és testzsír között is van különbség, veszélyesebb például a derék és a szervek körül felgyülemlő. Az új összefoglaló szerint a test, és ezen belül is a derék zsírmennyiségének mérése sokkal árulkodóbb lehet az egészségi állapotról, mint a nem túl specifikus BMI. Az elhízás egészségügyi kockázatot jelent természetesen, de van, akinek nemcsak kockázat, hanem már maga a betegség is.

Ha csak potenciális veszélyt jelent az egészségre, de nem okoz még megbetegedéseket, akkor érdemes megfogadni az életmóddal kapcsolatos tanácsokat, hogy csökkenjen az egészségügyi problémák kialakulásának esélye. Figyelni kell a családi anamnézist is, hogy kiderüljön, mely betegségek kockázata áll fenn.

Nagyon fontos az elhízás pontosabb meghatározása, mert a 20 százalékos súlycsökkentést ígérő gyógyszerek kereskedelme szárnyal, az ész nélkül bekapdosott pirulák helyett azonban fontosabb lenne az egzakt diagnózis. A népszerű súlycsökkentőket gyakran csak 30 feletti BMI-vel és túlsúly miatti betegségekben szenvedőknek írják fel, pedig talán nem csak nekik kellene. Az új definíció, ami figyelembe veszi a testzsírszázalékot is, csökkentené a túldiagnosztizált és feleslegesen kezelt betegek számát.