Szupervulkánt fedeztek fel a Plútón, de nem tipikus lávát lövell ki magából
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
A NASA szerint az eddigi legpusztítóbb El Nino közeleg, itt vannak a legfrissebb műholdfelvételek - Az agy saját immunsejtjei is az alkohol áldozatává válhatnak, döbbenetes eredményre jutottak a kutatók
- Matekórára járnak a kutyák, és ez a gyerekek tanulását is megváltoztatja
- Szellemeket láttak, egymástól függetlenül, mégis ugyanarról beszéltek
- A depresszió egy új típusát azonosíthatták, amelyre a hagyományos gyógyszerek kevésbé hatásosak
A New Horizons űrszonda 2015-ös adatai alapján a tudósok forradalmi felfedezést tettek: a Plútó felszínén aktív kriovulkanikus területet azonosítottak. A legnagyobb jégvulkán közülük a Kiladze kaldera, egy 44×36 kilométeres óriási mélyedés, amely akár 1000 köbkilométer víz-ammónia keverékű kriolávát lövellt ki a múltban. Ez a szupervulkáni aktivitás nemcsak a Plútó halott bolygó természetét cáfolja, hanem azt is bizonyítja, hogy a törpe bolygó belseje még néhány millió éve is aktív volt. A kutatás szerves vegyületek természetes keletkezését és ammónia jelenlétét is kimutatta, ami új perspektívát nyit a külső Naprendszer égitestjeinek megértéséhez.
A New Horizons űrszonda 2015-ös Plútó melletti elhaladása alatt készített felvételek és spektroszkópiai mérések olyan felszíni struktúrákat tártak fel, amelyek kriovulkanizmusra − azaz jégvulkánokra − utalnak. Ez különösen izgalmas felfedezés, mivel a Plútó felszíni hőmérséklete mindössze mínusz 233 fok körül van.
A bolygó Viking Terra régiójában, a Sputnik Planitia északnyugati részén jelentős kriovulkanikus zónát találtak. Mindkettőben krioláva tört fel töréseken keresztül, elárasztotta a környező területeket, majd megfagyott. Elsőként a Virgil Fossae esetében figyelték meg, hogy krioláva található a területen, amelynek jellegzetes, vöröses-narancssárgás színe van. A kutatók szerint a pigment szerves eredetű, ami azt jelenti, hogy komplex kémiai reakciók zajlanak a Plútó mélyén.
A Hardie és az Uncama Fossa szintén kriolávával elárasztott terület, amelyen ammónia jelenlétét mutatja − ez azért fontos, mert az ammónia jelentősen csökkenti a víz fagyáspontját, lehetővé téve a folyadék állapot fenntartását a szélsőséges hidegben.
Az IopScience tanulmánya a Kiladze kráterről szól, amely egy hatalmas, 44x36 kilométeres elliptikus mélyedés, amely kitűnik a metánjég környezetből. Ez nem csak egy kráter, hanem egy komplex vulkáni kaldera, amelynek mérete versenyez a Földön találhatókkal, mint a Yellowstone. Mélysége meghaladja a 3-4 kilométert, térfogata 1673 köbkilométer, amely óriási mennyiségű anyag mozgását teszi lehetővé.
A kutatók megállapították, hogy a Kiladze nem lehet meteorbecsapódás eredménye, melyet több tény is bizonyít.
Egyrészt túl mély, másrészt nincsen központi csúcsa, emellett eltérő összetétellel rendelkezik, mint a környező területek. Továbbá strukturális különbségek is megfigyelhetők a közeli Giclas kráterrel való összehasonlításban.
A számítások szerint kialakulásához 467 köbkilométer kriomagma kitörése volt szükséges, de a tényleges mennyiség valószínűleg megközelíti az 1000 köbkilométert. Ez pedig egyes definíciók szerint szupervulkáni kategóriába sorolja. Morfológiája erősen hasonlít a Yellowstone kalderára, valamint a Marson lévő Siloe Paterára az Arabia Terra régióban.
Rengeteg víz lehet a törpe bolygón
A Plútó légkörében képződő aeroszol részecskék folyamatosan hullanak a felszínre. A számítások szerint körülbelül 3 millió év alatt 10 milliméter vastag réteg képződik, amely elfedné a víz-jég spektrális jellemzőit. Mivel a Kiladzenél tisztán látható a víz-jég, ez geológiailag fiatal képződményt jelent. Ez a kitettség pedig arra utal, hogy a kriovulkán geológiai értelemben néhány millió éve volt aktív, ami forradalmi felfedezés egy ilyen távoli és hideg égitest esetében.
A kutatók úgy vélik, hogy a Kiladze egy kriovulkáni kaldera komplexum, amely úgy alakulhatott ki, hogy a felszín alatti kriomagma tározók ammóniás víz-jég keverékkel vegyültek, ezt ismétlődő kitörések követték a törések mentén. A nagyméretű anyagkiáramlás miatt összeomlott a kaldera, és a vízdús effúziók elárasztották a környező területeket.
A Naprendszer szélén is lehet aktív bolygó
Ez a felfedezés alapvetően megváltoztatja a Plútóról alkotott tudományos elképzeléseket, hiszen azt feltételezi, hogy a bolygó belseje sokkal aktívabb, mint azt korábban gondolták. Továbbá szerves vegyületek keletkezhettek rajta, az ammónia szerepe pedig kritikus jelentőségű a folyadék állapot fenntartásában. Valamint megerősítést nyert, hogy a Naprendszer külső részén is megfigyelhető szupervulkánok jelenléte.
A Kiladze felfedezése rávilágít arra, hogy még a Naprendszer legtávolabbi objektumai is képesek jelentős geológiai aktivitásra. A kriovulkanikus kaldera nemcsak a Plútó múltjába enged betekintést, hanem azt is megmutatja, hogy a jeges égitestek sokkal dinamikusabbak, mint azt korábban gondoltuk.
Ez a kutatás új fejezetet nyit a planetológiában, és fontos lépés a külső Naprendszer világainak megértése felé. A Plútó pedig még mindig képes meglepni a tudósokat.
(Borítókép: A Pluto. Fotó: NASA / JHUAPL / SwRI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
