A bécsi műszaki egyetem kísérleti kutatóintézete (TVFA) a bécsi természettudományi múzeumban április 21. és 22. között konferenciát rendez a mikrobák által befolyásolt korrózió témájában. A szakmai tanácskozáson a speciális területen elért legújabb eredményeket ismertetik, írta az APA hírügynökség.
Garanciális panasz
A baktériumok mindmáig ismeretlen pusztító képességére Paul Linhardt, a TVFA professzora bukkant. A szakértőt egy holland vízierőmű károsodásainak felmérésére kérték fel.
Az erőművet egy osztrák cég építette, de alig két évvel az átadása után a turbinák lapátjain szokatlanul erős károsodás lépett fel. A lyukkorrózió (pitting korrózió) definíciója szerint a felületben olyan lyukak keletkeznek, amelyeknek átmérője kisebb, mint a mélységük. Az első sejtések anyaghibára utaltak, de ezt beható vizsgálatokkal nem sikerült igazolni.
Ehelyett a turbinák fémfelületére tapadt lerakódások baktériumok okozta rétegnek bizonyultak. A mikrobák a jelenleg is ismeretlen korróziós mechanizmus révén mangánhiperoxidot (barnakő) képeztek a vízben folyamatosan jelen lévő mangánból.
Ez csak a jéghegy csúcsa
Az acéllal kapcsolatba lépve elektromos potenciál alakult ki, az ionok vándorlása pedig végül szokatlanul komoly korróziós károsodáshoz vezetett. Az osztrák szakértők ezt a baktériumok gerjesztette korróziós jelenséget nem csak más erőművekben fedezték fel, hanem vízcsövekben és hőcserélőkben is.
A bécsi műszaki egyetem kutatói abból indulnak ki, hogy egyelőre csak a jéghegy csúcsára bukkantak, és a mikroorganizmusok az eddig feltételezettnél sokkal gyakrabban okoznak szerkezeti károkat.