A kergemarhakórhoz hasonlóan az Alzheimer-kór is átvihető az egyik élőlényről a másikra, és ebben egy bizonyos fehérje biztosan szerepet játszik - jöttek rá amerikai tudósok.
Lary Walker, az atlantai Emory Egyetem kutatója egerek agyába Alzheimer-kóros betegek agyából származó fehérjéket injekciózott, és megfigyelte, hogy a betegségre különösen fogékony, genetikailag módosított egerek agyában csak egy bizonyos fehérje jelenlétekor alakultak ki az Alzheimer-kórra jellemző hegek.
Alois Alzheimer (1864-1915)
A béta-amiloid-plakk képződésének tanulmányozása során merült fel, hogy a betegség hasonlíthat a prion-betegségekhez, amelyek jellegzetessége, hogy nem mikroorganizmusok terjesztik, hanem speciális fehérjék okozzák őket.
Korábban végeztek már olyan kísérleteket, amelyekben Alzheimer-kóros betegek agyszöveteivel fertőztek meg majmokat és egereket, de ezekből nem derült ki, hogy milyen vegyületek váltják ki a hatást.
Heteken belül megbetegedtek
Lary Walker speciális egerekkel kísérletezett. Ezek az APP23 jelzésű állatok az egyik emberekben is megtalálható gén megváltozott formáját hordozták, s a mutáció miatt idős korukban plakkok képződnek az agyukban.
Amikor a még fiatal APP23-egerek Alzheimer-kóros agykivonatot kaptak, a szokásos hosszú idő helyett heteken belül kialakultak náluk a plakkok.
Ezután az Alzheimer-kóros agykivonat mellé olyan anyagokat is adagoltak a kutatók, melyek seciálisan a béta-amiloid fehérjékhez kötődnek és semlegesítik azokat, s ebben az esetben az egerek agyában nem képződtek plakkok.
A kutatók szerint valószínűleg a béta-amiloid a betegség átterjedéséért felelős anyag, de még nem bizonyított, hogy ez önmagában is képes Alzheimer kórt okozni. Az is további kutatást tesz indokolttá, hogy a kísérleteket a betegségre különösen hajlamos egereken végezték.