Mélyre kell ásni a metrót
Megerősíti ezt az a thaiföldi mérnök is, aki a 10 milliós metropolis még épülő első metrójának építkezésén dolgozik. A felszín első tizenöt métere a legproblematikusabb, mert igen kevéssé teherbíró. Ezért a metróvonalat húsz méterrel a földfelszín alatt vezetik a más világvárosokban szokásos 10-15 méter helyett - mondja Vithaya Punmongkol. Mindez persze igen megdrágítja az építkezést. Minél mélyebbre kell menni, annál többe kerül.
A nehézségek húsz éve kezdődtek, amikor Bangkok lakossága robbanásszerűen felduzzadt, és gomba módra elszaporodtak a magasépületek, amelyekből több száz épült, a talajvizet pedig szivattyúzni kezdték. Ez tovább súlyosbította a problémát.
Tilos a talajvízhez nyúlni
Az illetékes minisztérium tisztségviselője szerint hamar kiderült: a süllyedésnek az a fő oka, hogy az üzemek számára kiszivattyúzzák a talajvizet. Ma ez már tiltott dolog. Ennek ellenére naponta 2,2 millió köbméter vizet vesznek ki az altalajból. A város süllyedése miatt még komolyabbá vált a helyzet az esős évszakban, amikor egész városrészek kerülnek víz alá. Szeptemberben, októberben egyes negyedekben lehetetlenné válik a közlekedés.
Ázsia "Velencéje" átlagosan alig egy méterrel fekszik a tengerszint felett. Dagálykor és az esős évszakban viszont a víz 1,7-2 méterrel a tengerszint fölé emelkedik. A süllyedés okozta épületkárok és a helyreállítási költségek 1998-ban már 47 millió dollárra rúgtak. Az építési területek előkészítése, a víztelenítés pedig 300 millió dollárt emésztett fel. Egyes felhőkarcolóknál már teljesen eltűnt a járda.
Szerencsére a megfelelő mélyen alapozott épületek nem mozdultak meg, de a talaj felső rétege egyértelműen süllyed. "A helyzet igencsak komoly, - állítja a város főépítésze is - a süllyedés azonban természetes folyamat, nem lehet megállítani."