13 milliárd éves képek

A fotókat a Boomerang nevű teleszkóp készítette, amely egy léggömbre erősítve emelkedett a légkör határáig. A teleszkóp a világegyetem keletkezését jelentő Big Bang lökéshullámait a gázfelhők hőmérsékleti különbségein keresztül érzékelte.

A korai világegyetemről készített képeket a Nature magazin közli csütörtökön.

"Ezek voltaképpen pillanatképek a világegyetemről, amikor az még csak háromszázezer éves volt." - mondja Dr. Wayne Hu, a Princeton kozmológusa, aki a Nature beszámolójának szövegét írta. A kutatók szerint az ősrobbanás tizenhárom milliárd évvel ezelőtt következett be.

Repül a Bumeráng

A laikus ugyan színes foltoknál többet nem lát a képeken, annak, aki a világegyetem történetét kutatja, a lökéshullámok tulajdonságai sokat mondanak arról, hogy a tér lapos vagy görbe, vagy olyan alakja van-e, mint egy olasz sonkásszendvicsnek.

A Boomerang által rögzített hullámok elemzése arra mutat, hogy a világegyetemben található anyag mennyisége pont rendben van - a tér síma, a párhuzamos fénysugarak nem keresztezik egymást. Ez tökéletesen egybevág a Big Bang kezdetének egyik elméletével, a felfúvódás-elmélettel.

"A felfúvódás, amely az egyik legbátrabb és legigéretesebb elméletünk a világegyetem keletkezésének első pillanatairól, sikeresen vette az első akadályt." - mondta Dr Michael Turner, a Cihcagói Egyetem kozmológusa.

Az ellenkező véleményen lévő kutatók szemében azonban a képek nem bizonyítják a felfúvódás-elméletet. Szerintük amennyiben az ősrobbanást felfúvódás követte, a hátramaradt lökéshullámoknak kisebbeknek és gynegéknek kellene lenniük. A képek így egyfajta gigantikus Rorschach-tesztként szolgálnak a kozmológia számára.

Dr Alan Guth 1980-es elmélete szerint az ősrobbanást követően a teret nagy energiamezők drasztikusan kinyújtották, és az energiamezők közötti különbségek okozta rezgések az ősi gázfelhőkben felismerhetőek.

A Nature-ban közölt képek egyébként mindössze öt százalékát képezik az összegyűjtött adatoknak - értékelésük évtizedekre adhat alapot a vitákra.